Egy csoportos társasági adóalanyiságnak olyan belföldi illetőségű adózók lehetnek tagjai, amelyek esetében teljesül, hogy az egyik adózó közvetlen vagy közvetett módon legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik a másik adózóban (vagy más személy rendelkezik ilyen befolyással az adózókban). További feltétel, hogy a tagok üzleti ��vének meg kell egyeznie, valamint minden tagnak azonos számviteli standard alapján kell készítenie az éves beszámolóját. Ezen kívül fontos feltétel az is, hogy a csoporttagok bizonyos meghatározott jogi formák valamelyikében működjenek és egyidejűleg egyik csoporttag sem lehet több csoportos társasági adóalanyiság tagja.
A csoportos társasági adóalanyiság elsősorban azon társaságoknak lehet kedvező, amelyek közt vannak veszteséget termelő (negatív egyedi adóalappal rendelkező), valamint nyereséges (pozitív egyedi adóalappal rendelkező) csoporttagok, ugyanis az összeszámított pozitív társasági adóalapok csökkenthetők a veszteséges cégek negatív adóalapjaival bizonyos korlátozások mellett.
Figyelembe véve azt, hogy a választás a következő adóévtől lesz hatással az adófizetési pozícióra, nem csak abban az esetben érdemes megfontolni a csoportos adóalanyiság létrehozását, ha jelenleg veszteséges cégek vannak a leendő csoporttagok közt, hanem abban az esetben is, ha jelenleg a cégek még nem termelnek veszteséget, azonban az üzleti és gazdasági környezet változásai miatt számítani lehet azok jövedelmezőségének romlására.
Emellett adómegtakarítást érhetnek el a társaságiadó-csoport tagjai a nettó finanszírozási költségek levonhatóságát illetően is. Tekintettel arra, hogy speciális szabályok vonatkoznak arra, hogy a csoportos társasági adóalany tagjai miképp határozzák meg levonható nettó finanszírozási költségeik összegét, előfordulhatnak olyan esetek, amikor egy eladósodott csoporttag kamatfizetéseinek összege egyedi szinten nem, de csoportszinten alatta marad a vonatkozó korlátoknak. Ennek megfelelően a csoportos társasági adóalanyiság létrehozása bizonyos esetekben megnövelheti a levonható, adóalapban elismert nettó finanszírozási költségek összegét.
A csoportos társasági adóalanyiság létrehozásának adóhatásai az adott vállalatcsoport speciális helyzetének és az egyes tagok egyedi számainak függvénye, így feltétlenül ajánlott a vonatkozó kérelem beadása előtt modellezni a csoportos adóalanyiság létrehozásának adókövetkezményeit
– mutatta be Ádám Endre, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
Előfordulhat olyan eset is, hogy az adócsoport megalapítása után válik világossá az, hogy a csoportos adóalanyiság kedvezőtlenebb adókötelezettséggel jár ahhoz képest, mintha a csoporttagok egyénileg határoznák meg adókötelezettségeiket. Az év végéhez közeledve ajánlott a számszerű adatok alapján felülvizsgálni azt, hogy egy vállalatcsoport adóterhelése valóban előnyösebb-e a csoportos társasági adóalanyiság eredményeképp. Amennyiben nem, megfontolandó lehet bizonyos tagok kiléptetése, vagy a teljes csoport megszüntetése még az év vége előtt, hiszen ebben az esetben a kilépő tag (illetve a teljes csoport megszüntetése esetén az összes korábbi tag) az adott adóévre vonatkozóan egyedi adózóként teljesíti adókötelezettségét.
A csoportos társasági adóalanyiság további előnye, hogy a csoporttagok mentesülnek a transzferár-dokumentáció készítési kötelezettség alól az egymás között bonyolított tranzakciók tekintetében, továbbá a transzferárakhoz kapcsolódó adóalap korrekciókat sem kötelesek alkalmazni, így jelentős adminisztratív teher alól mentesülhetnek.
Nem utolsó sorban, a várakozások szerint a csoportos társasági adóalany, illetve annak tagjai kisebb mértékű adminisztrációs tehernövekedéssel számolhatnak a jövő évtől bevezetendő, transzferárazással kapcsolatos új adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozásában is, hiszen elképzelhető, hogy a csoporton belüli tranzakciókra ez az adatszolgáltatási kötelezettség nem fog kiterjedni.
