Jövőre adják át a grandiózus London-Heathrow vasútvonalat

Jövőre adják át a grandiózus London-Heathrow vasútvonalat

Egy évtizede készül Nagy-Britannia egyik legfontosabb építési bravúrja, a Heathrow repülőteret London belvárosával összekötő, Erzsébet királynőről elnevezett vasútvonal. A projekt összege 15 milliárd fontra rúg, és több mint tízezer szakember dolgozik benne.

Több mint 10 éve készül, de teljes egészében csak 2023-ban adják majd át a közelmúltban elhunyt Erzsébet királynőről elnevezett Elizabeth line-t, az összesen 120 kilométer hosszú földalatti vasútvonalat. A bő egy évtizede folyó hatalmas beruházásnak köszönhetően gyorsabban és olcsóbban lehet majd megközelíteni az Egyesült Királyság fővárosából a világ egyik legforgalmasabb repülőterét, a Heathrow repteret. A projekten több mint tízezer mérnök és munkás közreműködött – az ő munkájukat követi nyomon A tizenöt milliárd fontos vasút: Az ünnepélyes megnyitás című kétrészes dokumentumfilm, amely már Magyarországon is látható.

Az alábbiakban bemutatunk tíz érdekes adatot az építékezésből.

  1. A Crossrail tervével először bő 80 éve, 1941-ben állt elő egy bizonyos George Down nevű mérnök, méghozzá egy újságcikkben, amiben azt javasolta, kössék össze a Paddington és a Liverpool Street állomásait. A II. világháború lezárultával a terve ismét napirendre került, de végül nem valósították meg – a londoni földalatti akkor még nem volt állami kézben.
  2. A London melletti Readingtől Shenfieldig tartó, 120 kilométer hosszú vasútvonal előreláthatólag évi 200 millió utast fog szállítani.
  3. Jelenleg három különálló vonalként funkcionál, de amikor jövő májusban a teljes vonal összefonódik, óránként 70 darab, fejenként 1500 utas szállítására alkalmas vonat közlekedik majd rajta.
  4. Volt úgy, hogy egyszerre 10 000 ember dolgozott a Crossrailen, méghozzá 40 különböző építkezési ponton.
  5. A vasútvonalnak 41 megállója van, melyek közül tízet újonnan építettek, a többit felújították. Mivel az itt haladó vonatok hossza 200 méter – azaz kétszer olyan hosszúak, mint egy normál metrószerelvény –, ezért az új megállók hosszabbak és nagyobbak a szokásosnál, és mindegyik önálló dizájnnal rendelkezik (a látvány arra utal, hogy az állomás a város mely részén található).
  6. A mérnököknek 42 kilométernyi új alagutat kellett fúrniuk a járathoz, mindezt úgy, hogy a vasútvonal fölött húzódó mintegy 175 000 épület közül egyiknek se sérüljön a talpazata. Van olyan rész, ahol a vasútat a metróhálózattól mindössze 85 centiméter választja el.
  7. Az alagútfúrás egy brutális tömegsírt tárt fel a Liverpool Street alatt, amelyben több mint 3000 csontvázat találtak. Az archeológusok megállapították, hogy a területet az 1500-as évek közepétől közel 200 éven át használták tömegsírként, és többnyire azokat a vidékről bevándorló fiatalokat temették ide, akik áldozatul estek a város rossz higiéniai körülményeinek és a járványoknak.
  8. A Crossrailt II. Erzsébet királynő nyitotta meg 2022. május 24-én, és uralkodásának 70. évfordulója alkalmából ő lett a névadója is.
  9. Bármennyire meglepően hangzik, az Elizabeth Line-nak köszönhetően egy természetvédelmi terület is létesül: Essexben egy 1500 hektárnyi területet töltenek fel a vasútvonal kisásása során kitermelt 4,5 millió tonnányi földdel és sárral. Itt régen egy természetes mocsár volt, és a helyreállításától azt remélik a szakértők, hogy visszacsalja azokat a madarakat, amelyek rég elköltöztek innen.
  10. Az építkezési iparágban dolgozóknak mindössze 20 százaléka nő, ezzel szemben a Crossrail munkálatait 33 százalékban nők végezték.

A számítások szerint a Crossrailnek köszönhetően 10 százalékkal nő majd a vasúti forgalom Londonban, ami óriási mértékben tehermentesíti a dugókról elhíresült utakat a fővárosban, és nem túlzás azt állítani, hogy az ország történetének egyik legfontosabb építkezési vállalkozásáról van szó.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.