A használaton kívüli, otthon őrzött elektronokai eszközökkel kapcsolatos országos felmérést a Yettel mobiszolgáltató megbízásából, az Ipsos online paneljén kereszült hajtották végre. A nemre, korra, településtípusra és régióra nézve reprezentatív kutatást 840-en töltöttek ki 2022. július 1. és 6. között.
Rengeteg elektronikai hulladék van körülöttünk
Jelenleg nem állnak rendelkezésre pontos adatok arra vonatkozóan, hogy mennyi feldolgozatlan elektronikai hulladék található a Földön, de egyes számítások szerint idén év végére már megközelítheti a mintegy 350 millió tonnát. Összehasonlításképp, ez több mint 55 ezerszer meghaladja a budapesti Erzsébet híd 6300 tonnás tömegét. A fogyasztás pedig évről évre emelkedik, így a hulladék mennyisége is nő. Tavaly közel 58 millió tonna e-hulladék keletkezett a világon, ami előrejelzések szerint évente kétmillió tonnával gyarapodhat. Ahhoz, hogy megbirkózhassunk ezzel a mennyiséggel, elengedhetetlen az újrahasznosítás arányának növelése és az edukáció.
A globálisan keletkezett e-hulladék ötöde sem kerül vissza a körforgásos gazdaságba
A leggyakoribb e-hulladék típusnak 2019-ben a háztartási kisgépek – egyebek mellett a mikrohullámú sütők, a porszívók, valamint a vízforralók – számítottak. Mindemellett a kisméretű számítástechnikai és telekommunikációs eszközök – többek közt a GPS-ek, routerek, zsebkalkulátorok és a mobiltelefonok – a globálisan mért mennyiség közel 10 százalékát tették ki. A legtöbb tennivaló azonban e hulladékmennyiség körforgásos gazdaságba történő visszaáramoltatása terén adódik, ugyanis a begyűjtött elektronikus hulladék mindössze 17,4 százaléka hasznosul újra. Európa egyébként magasan az élen jár az újrahasznosításban: a képzeletbeli ranglistán második Ázsiánál több mint 3,5-szer, a globális átlagnál pedig közel 2,5-szer több e-hulladékot dolgoznak fel kontinensünkön.
Bányászat vagy újrahasznosítás
A természetben megtalálható anyagok forrása véges, ezért mindannyiunk érdeke, hogy a felhasznált mennyiséget a lehető legnagyobb mértékben visszaforgassuk. A mobiltelefonok rengeteg értékes összetevőt, többek közt aranyat, ezüstöt, rezet, alumíniumot és palládiumot tartalmaznak, amelyek nem helyettesíthetők, miközben a már nem használt készülékekből a megfelelő eljárással visszanyerhetők. Sokkal gazdaságosabb egy-egy anyagot újrahasznosítani, mint kibányászni. Szemléltetésképp: 5 gramm aranyért 1 tonna ércet, követ kell megmozgatni, míg egy tonna leselejtezett mobiltelefonban nagyjából 120 gramm arany van. Otthoni körülmények közt ezeket az anyagokat lehetetlenség kinyerni egy eszközből, és nem is tanácsos próbálkozni ezzel. Európában mindössze három olyan kohó található, ami rendelkezik a megfelelő technológiával ezek kinyerésére.
Veszélyes lehet sokáig tárolni
A Yettel felmérése szerint sokan több darab, akár 10-15 évnél is régebbi készüléket tartanak otthon a fiókjukban. A régi mobilokról gondoskodni azért is fontos, mert a készülékekben olyan anyagok találhatók, amik a rendeltetésszerű használat során nem okoznak gondot, de nem megfelelő tárolás esetén, vagy a kommunális hulladékba kerülve károsak lehetnek a környezetre, és ártalmasak az egészségünkre. Előfordulhatnak olyan szélsőséges esetek, amikor például a lítium-ion akkumulátorok háza korrodálódik, reakcióba lép a levegőben található oxigénnel és nedvességgel, majd a burok felduzzad, megreped, és a készülék meggyullad.
Most megéri visszavinni
Ha tehát az otthonunkban tárolt, már nem használt elektronikai eszközöket összegyűjtjük, és hulladékudvarokban vagy elektronikai szaküzletekben leadjuk, azzal sokat tehetünk a környezetünk megóvásáért. Ha van használaton kívüli mobiltelefonunk, többek közt a Yettel üzletek bármelyikében díjmentesen leadhatjuk, a szolgáltató pedig erre szakosodott partnerei segítségével gondoskodik az eszköz szakszerű újrahasznosításáról. Különösen jól járhatunk, ha a nemrég még használt 2G-s vagy 3G-s mobilunkat újra cserélnénk: az NMHH készülékcsere-programjának keretében ugyanis most 40000 forinttal kedvezőbb áron juthatunk új készülékhez a Yettelnél.
