Rengeteg régi, nem használt mobilt őrizgetnek otthon a magyarok

Rengeteg régi, nem használt mobilt őrizgetnek otthon a magyarok

A magyarok 63 százaléka tárol otthon használaton kívüli mobiltelefont, ráadásul az esetek többségében több darab, akár 10-15 évnél is régebbi készülék hever a fiókban

A országos kutatásában mérte fel a Yettel, hogy mennyire jellemző, hogy a magyarok használaton kívüli, régi mobilokat és más elektronikai eszközöket tárolnak otthon, illetve tisztában vannak-e a helytelen tárolás veszélyeivel és az újrahasznosítási lehetőségekkel. Az eredményekből kiderült, hogy a leggyakoribb otthon tárolt számítástechnikai és mobilos eszközöknek a mobiltelefonok számítanak: ezek tízből hat válaszadónál megtalálhatóak.

A többségnek még megvan otthon a rég nem használt mobilja

A listán a mobiltelefonokat nem sokkal lemaradva követik a töltők és kábelek (61 százalék), majd a fej- és fülhallgatók (47 százalék), a videó/cd/dvd-lejátszók (42 százalék), a számítógépek (39 százalék), a magnó, hifi (38 százalék), illetve a tv, monitor (37 százalék). Érdekesség, hogy nem csak régi, elavult technológiák, de olyan, viszonylag újabb kütyük is szerepelnek a fiókban heverő eszközök listájában, mint a bluetooth-hangszórók (17 százalék) vagy az okos- vagy fitneszórák (15 százalék). A megkérdezetteknek csupán 6 százaléka jelezte, hogy a felsoroltak közül egyik sem található meg az otthonában.

Mi a sorsa a régi telefonoknak

A kutatásból kiderült, hogy a legtöbben (61 százalék) akkor vesznek új telefont, ha az előző használhatatlan lett, így például elromlott vagy elveszett, de sokaknál az is döntő tényező, ha az egyébként működőképes készülék nagyon elhasználttá vált (45 százalék), vagy nem rendelkezik valamely szükséges funkcióval (42 százalék).

A kitöltők 60 százalékának több mint 5 telefonja volt valaha, ötödének pedig legalább 10 készüléke, és a válaszok alapján ezek egy részét egyszerűen elteszik, amikor újra cserélik. Az otthoni tárolást említők (63 százalék) közel felének (46 százalék) 3 vagy annál is több használaton kívüli mobil van az otthonában, a megőrzött készülékek életkora pedig az esetek közel felében (46 százalék) legalább 10 éves, de a válaszadók ötödének (22 százalék) 15 évnél régebbi mobilja is van.

A kutatás arra is rákérdezett, hogy milyen célból őrzik meg az emberek a régi készülékeket. Az elsődleges ok (56 százalék), hogy tartaléknak teszik félre őket, de az is gyakori, hogy nem tudják, mit érdemes kezdeni velük (28 százalék), vagy nincs kedvük foglalkozni a kérdéssel (27 százalék). Gyakran megjelölt ok az is, hogy a készülékeken lévő adataikat féltik a felhasználók az illetéktelenektől (24 százalék), és meglepően sokan  (23 százalék) érzelmileg kötődnek a régi mobiljukhoz.

A meg nem őrzött telefonok legjellemzőbb sorsa az, hogy elajándékozzák (38 százalék) vagy eladják (23 százalék) őket. Mindössze 14 százalék dönt úgy, hogy visszaviszi a telefont egy elektronikai üzletbe vagy a szolgáltatóhoz, amivel elindítja a készüléket az újrahasznosítás útján. Viszonylag alacsony, 10 százalék azok aránya, akik ezeket kidobják, és az eredmények alapján a többség tisztában van azzal, hogy ezeknek nem a szemétben van a helye. Tízből nyolcan tudják, hogy nem szabad kidobni a használt mobilokat a kommunális szemétgyűjtőbe, és a válaszadók 66 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a lomtalanítás is megoldás lehet. 

A régi mobilok megfelelő kezelése azért is fontos, mert a készülékekben olyan veszélyes anyagok találhatók, amik a rendeltetésszerű használat során nem okoznak gondot, de nem megfelelő tárolás esetén, vagy a kommunális hulladékba kerülve már ártalmasak lehetnek. Például az öregedő akkumulátor elkezdhet szivárogni, veszélyes anyagokat juttatva a környezetbe – a kutatásban megkérdezettek 55 százaléka ezzel tisztában is van. Emellett a telefonokban olyan értékes fémek – köztük arany, ezüst, réz, vas – is találhatóak, amelyek a készülékek újrahasznosítása során kinyerhetők, így nem kell azokat költségesen és környezetszennyező módon újra kitermelni.

Nem késő visszavinni a készülékeket

A környezettudatos szemlélet fontos alapérték a Yettelnél, ennek jegyében a szolgáltató több olyan megoldást is kínál, amellyel ügyfelei is csökkenthetik környezeti lábnyomukat – mint például az elektronikus számla, a digitális aláírás, vagy a kisebb méretű SIM-kártyák. Most pedig legújabb kampányában arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy tegyenek a természet egyensúlyáért, és a régi mobiltelefonokat ne őrizgessék vagy dobják a szemetesbe, hanem vigyék be a társaság üzleteibe, a szolgáltató pedig erre szakosodott partnerei segítségével gondoskodik ezek újrahasznosításáról.

Emellett július 18-tól az NMHH készülékcsere-programjának keretében most 40000 forint támogatással lehet vásárolni új készüléket a Yettelnél a nemrég még használt 2G-s vagy 3G-s mobilokért cserébe.

A komoly üzleti befektetés mellett életeket hivatott menteni a LAMEA Sandwich Corner által indított kriptovaluta. A tokennel az innsbrucki székhelyű szendvicsező minden éttermében lehet már fizetni, a vállalat célja pedig az, hogy az emberek tudatosan vásároljanak és a termékek összetevőire nagyobb figyelmet szenteljenek világszerte.

Látványos munkafázissal érkezett újabb szakaszához a Lánchíd felújítása: a szakemberek augusztus 11-én elkezdték lebontani a budai toronydarut, és napokon belül befejezik az ideiglenes rakpartlezárást szükségessé tevő munkákat is.