Kis túlzással állíthatjuk, hogy napjainkban már digitális eszközökkel a kezükben jönnek világra a gyerekek: egészen kis koruktól fogva körül vannak véve a képernyőkkel, mobiltelefonokkal és tabletekkel, melyek nem csupán egyszerű tárgyakként szerepelnek az életükben – a szüleik nap mint nap, akaratlanul is „bemutatják” használatukat.
A kütyük a kicsik és a tizenévesek számára ma már a szórakozás és kikapcsolódás elsőszámú forrásait jelentik, melyek meghatározzák hogyan kapcsolódnak egymáshoz és a világhoz, ráadásul a pandémia és a lezárások még inkább kiélezték a digitális kitettségüket: az általános iskolások képernyőideje átlagosan 83, a tinédzsereké pedig 58 perccel nőtt, de megdöbbentő módon már a 2 év alattiak 75 százaléka is gyakrabban találkozik okoseszközökkel, mint az ajánlatos lenne. Persze mindez kapóra jön az elfoglalt szülőknek – főként a nyári szünetben, amikor hirtelen megnő a strukturálatlan szabadidő mértéke a gyerekek életében –, a túlzott kütyühasználat azonban komoly veszélyeket rejthet magában.
A gyerek egész életére hatással lehet a korai digitális függőség
A legfrissebb szakértői becslések szerint a kicsik hét éves korukra már összesen közel 1 évet töltöttek a képernyők előtt, többet, mint az iskolában ülve – így tehát jelentős hatással van a fejlődésükre a mindent átszövő digitális környezet. Mindenekelőtt a túlzott kütyühasználat konkrét függőséget alakíthat ki náluk – emiatt gyakran „digitális heroinnak” is nevezik a jelenséget –, az emelkedett dopamintermelés pedig fokozott izgalmi állapotot vált ki.
A gyakori tünetek között megjelenhetnek az alvászavarok és hangulatingadozások, romló iskolai teljesítmény, nehezebbé válhat a koncentráció, de látószervi károsodáshoz és elhízáshoz is vezethet a túlzott kütyühasználat. A közvetlen testi reakciók mellett komoly mentális következményekkel is számolni lehet: a szociális elszigetelődés, a közösségi médiában látható hamis „valóság” súlyos pszichikai elváltozásokhoz vezethet, mely testképzavarokban, szorongásban vagy depresszióban ölthet testet. Természetesen az összkép nem ennyire sötét.
Nyilvánvaló, hogy digitális kitettségünk a jövőben sem fog csökkenni, inkább fokozódni, melynek számos pozitív hatását is érezhetjük a mindennapokban, így a teljes elutasítás nem járható út a szülők részéről sem. Érdemes viszont az okoseszközök használatát ésszerű és egészséges keretek közé szorítani. Fontos azt is felismerni, hogy a jelenség nem korlátozódik a gyermek-szülő viszonyra, hiszen ugyanilyen fontos szerepe van a kiegyensúlyozott digitális kapcsolódásnak a munkaadók és a munkavállalók, a piaci vállalkozások vagy éppen az állam és a társadalom egésze között – ezt mindannyiunknak tanulni kell, hiszen merőben új, az egész emberiséget átszövő jelenségről beszélünk, mellyel a korábbi generációknak szinte semmilyen tapasztalata nincs
– fejtette ki Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, aki szeptembertől Digitális Szülő Képzéssel is segíti azon felnőtteket, akik szeretnék a gyermeküket tudatosan elindítani az okoseszközökkel elárasztott világban.
Aranyszabályok szülőknek – így szabj határt a kütyühasználatnak
Az elhatározás természetesen szinte minden szülőben megvan, hogy gyermekét az egészségesebb képernyőhasználat felé terelgesse, azonban aki tett már erre kísérletet, pontosan tudja, hogy nem egyszerű vállalkozás. Mégis, hogyan tudunk hatni a kicsikre, milyen szabályokat érdemes felállítani a mindennapokban? Hortobágyi Ágoston szerint az alábbi tippek mindenkinek segítségünkre lehetnek:
- A jó példa ragadós: Talán már-már banálisan hangzik, de a változások mindig a szülőkkel kezdődnek. Ahhoz, hogy támogassuk gyermekünket a digitális függőség leküzdésében, meg kell mutatnunk saját elkötelezettségünket. Nyúljunk tudatosan kevesebbszer a mobilunkhoz, ne használjuk háttérzajként a televíziót és a közös családi étkezésekből is zárjunk ki minden okoseszközt.
- Kell egy kis kikapcs: A szakértők szerint az összesített kütyühasználattal szemben sokkal fontosabb arra figyelni, hogy egyhuzamban mennyit vannak a kicsik a képernyők előtt. Iktassunk be tudatosan a szüneteket: 10 év alattiaknak írjunk elő egyórás kikapcsot minden 40 perces okoseszköz-használat után, idősebbekkel pedig maximum egy-másfél óra után tartassunk pihenőt.
- Alvás előtt szigorúan tilos: Jól ismerjük már az okoseszközökből áradó kék fény káros hatásait az éjszakai regenerációnkra, de minden hiába, mindannyian szeretjük még az ágyban is nyomkodni a mobilunkat. A legjobbat akkor tesszük, ha minden elektronikus eszközt száműzünk a hálószob��ból és 60 perccel lefekvés előtt már semennyi képernyőidőt nem engedélyezünk – különösen fontos ez a fejlődésben lévő szervezet számára.
- Meg kell tanulni unatkozni: A digitális kütyükből soha nem tapasztalt mennyiségű információ és impulzus árad, ennek köszönhetően a mai gyerekek egyszerűen nem is ismerik az unatkozás fogalmát. Higgyük el, hogy ha egy kicsit a stimuláló okoseszközök nélkül hagyjuk a gyerekeket, szépen lassan megtanulják kitölteni a rendelkezésükre álló időt. Jöhetnek a sportok, kártyázás vagy rajzolgatás, bunkerépítés párnákból vagy akár egy az életkoruknak megfelelő olvasmány is.
- Pont egy alkalmazás segít? Természetesen ma már lehetőségünk van olyan alkalmazásokat telepíteni a kicsik mobiljára vagy tabletjére, melynek segítségével beállíthatjuk és megszabhatjuk, mennyi időt tölthetnek az okoseszközükkel. Ezen kívül letölthetünk nekik olyan programokat is, melyekkel nem csupán szórakozni, de közben tanulni is tudnak: a logikai- vagy memóriajátékok még akár hatékony szövetségeseink is lehetnek.
- A megfelelő kommunikáció a kulcs: Talán a legfontosabb jótanács ebben az esetben is a nyílt és őszinte kommunikáció gyermek és szülő között. Magyarázzuk el a kicsiknek, miért nem jó ötlet sok időt tölteniük a képernyők előtt, érdeklődjünk, hogy mivel szeretnek foglalkozni az online térben és a rájuk leselkedő veszélyekre is hívjuk fel a figyelmet. Ha esetleg „csaláson” kapnának minket, ne tagadjuk, inkább ismerjük be, hogy megszegtük a saját magunk által állított szabályokat, de tanuljunk a hibánkból. Senki sem tökéletes, de a gyerekkel szövetségben egy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb életet alakíthatunk ki a digitális korban is.
