Ezért látja máshogy a home officet a dolgozó és a munkaadó

Ezért látja máshogy a home officet a dolgozó és a munkaadó

Minden harmadik irodai munkavállaló dolgozik teljes mértékben vagy részben otthonról, miközben a munkaadóknak csupán az ötöde megy bele abba, hogy az alkalmazottak minden munkanapjukat home office-ban tölthessék.

Az első magyarországi posztpandémiás közvéleménykutatásból egyértelműen kiderül, mennyire másként ítélik meg a munkaadók és a munkavállalók a home office-t.  A koronavírus-járvány lecsengése után a munkavállalók többségének gyakorlatilag az eredeti, a pandémiát megelőző állapotokhoz kellett visszatérnie: a kutatásban résztvevő dolgozók 76 százaléka szinte minden nap bejár a munkahelyére, és ez a szám az elsősorban szellemi munkát végzők körében is magas, 64 százalék. A válaszadók 24 százaléka viszont elsősorban csak otthonról szokott dolgozni – ez a szellemi tevékenységet folytatók esetében 36 százalék.

Ehhez képest munkaadói oldalon némi merevség figyelhető meg: abban, hogy a dolgozók akár minden munkanapon otthonról végezzék el a feladataikat, csak a vállalkozások ötöde (19 százalék) partner. Átlagon felüli az erre való nyitottság a mikrovállalkozásoknál és a nagyvállalatoknál, itt minden második megkérdezett vállalkozás (48 százalék) ad lehetőséget rendszeres home office rendszerű munkára. Utóbbiak körében egyébként jelentős elmozdulás figyelhető meg, hiszen a pandémia előtt ezt csak minden harmadik cégnél engedélyezték.

Az irodadilemma

A magyarországi üzleti döntéshozók zöme szerint a hatékony irodai munka feltétele a jó internet (84 százalék) és a számítógép/laptop (81 százalék) megléte. A nyomtatókat (62 százalék), valamint a telefonokat (60 százalék) is az elengedhetetlen kellékek közé sorolják annak a felmérésnek a válaszadói, amelyet az Epson olyan magyarországi mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok képviselőinek körében végzett, akik befolyással vagy rálátással rendelkeznek az adott cég nyomtatóvásárlást vagy -karbantartást érintő döntéseire.

Teljesen máshogy látják a kérdést a munkavállalók. Az Epson felmérésében megkérdezettek közül minden második (46 százalék) szerint a munkahelyen végzett munka legnagyobb előnye a társaság, és csak minden harmadik (35 százalék) sorolta ide a bent elérhető irodatechnikai eszközöket, leginkább a nyomtatót és a szkennert.

Mivel az eredetileg kényszerűségből elterjedt home office az esetek többségében igazolta a működőképességét, ráadásul sok esetben a költségek terén is hatékonynak bizonyult, a munkaadóknak gyakran fejfájást okoz, milyen munkaszervezési rendszerben folytatódjon a munka most, hogy vissza lehet térni az irodákba. Fábián Miklós, az Epson magyarországi fióktelepének vezetője úgy véli, ez a dilemma az irodai géppark esetében is fennáll, hiszen a munkaszervezés kevésbé kiszámíthatóvá vált, mint a pandémia előtt volt. A szakember kiemelte, hogy az irodai munka nehézségeiről megkérdezett dolgozók 14 százaléka adott hangot nyomtatóval vagy szkennerrel kapcsolatos problémáknak. Ezen kívül a legtöbbjüknek az ide-odautazással töltött idő (45 százalék), valamint a benti zaj és nyüzsgés zavaró hatása (33 százalék) okozott problémát.

Mindeközben a home office-ban a munkahelyen megszokott alapfunkciók nincsenek meg többnyire. A felmérés arról tanúskodik, hogy otthoni munka esetén minden ötödik otthonról (is) dolgozónak nehezítette meg feladatai ellátását a nyomtató vagy szkenner hiánya, illetve az azok működésében tapasztalható fennakadások.

A nyomtatás a jelen – és a jövő

Noha a közvéleménykutatásban megkérdezett üzleti döntéshozók közül minden negyedik (25 százalék) a nyomtatás fontosságának csökkenésére számít a fokozódó környezettudatosság miatt, a többség (73 százalék) úgy gondolja, hogy a nyomtatás mindig is része lesz az irodai munkának: mindig lesznek olyan dokumentumok, amelyeket nyomtatni kell. Ugyanakkor minden harmadik vállalati képviselő (32 százalék) számít arra, hogy a digitalizáció mérsékelni fogja a nyomtatás létjogosultságát, szkennelés relevanciája pedig 40 százalékuk szerint emelkedni fog.

Fábián Miklós szerint a felmérésből több tévhit is visszaköszön. Az egyik ilyen, hogy a lézeres nyomtatókat olcsóbb működtetni, mint a tintasugarasokat.

Ez a valóságban pont fordítva van: az Epson tintasugaras nyomtatóinak például kisebb az energiaétvágyuk, alacsonyabb a szervizigényük, kevesebb hulladékot és csomagolóanyagot termelnek, és ezek már középtávon is jelentős időmegtakarítást és alacsonyabb költségeket jelentenek – emelte ki a szakember.

Fábián Miklós úgy véli, az Epson üzleti tintasugaras eszközei akár 83 százalékkal kevesebb energiával is beérik, mint a lézeres társaik, ami nem mellékes körülmény annak ismeretében, hogy az irodák jellemző energiafelhasználásának 10 százalékát a nyomtatás adja.

Hirdetés

Átvenné a Budapesten bezáró posták többségét a világ egyik legnagyobb független postai és üzleti szolgáltatási hálózata. A Mail Boxes Etc. szerint ez jó lehetőség lehet mindkét vállalat számára a piaci pozíciójuk erősítésére, miközben az érintett hivatalok közszolgálati státusza továbbra is biztosított lenne.

Magyarországon évente 8-10 ezer embert diagnosztizálnak tüdőrákkal. A tüdődaganatoknál az egyik fő kezelési lehetőséget a kemoterápia jelenti, azonban eddig nem volt arra módszer, hogy megállapítsák, az egyes betegeknek melyik szer a leghatékonyabb. Mostanáig.

Az utasok visszatérésével párhuzamosan fokozatosan bővül a Budapest Airport hosszú távú járathálózata is; Dél-Korea nemzeti légitársasága, a Korean Air a téli menetrendben heti két közvetlen járatot indít Budapest és Szöul között.