Új fázisába lépett a Magyar Űrhajós Program

Új fázisába lépett a Magyar Űrhajós Program

A Külgazdasági és Külügyminisztérium által meghirdetett HUNOR – Magyar Űrhajós Program célja, hogy várhatóan 2024-ben magyar űrhajós közreműködésével valósulhassanak meg világszínvonalú magyar tudományos kísérletek és tesztek a Nemzetközi Űrállomáson.

Napjainkban az űrkutatás több mint a tudományos kíváncsiság, a felfedezési vágy által hajtott kutatási tevékenység. Földi technológiai civilizációnk működése ugyanis nagymértékben függ a világűrbe telepített rendszerektől, az űrbéli infrastruktúráktól, azok fejlettségétől. A 21. század globális gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásaira adandó megoldásokat is jelentős részben a világűrben kell keresni. Civilizációnk egy következő technológiai fejlődési ugrás küszöbén áll, ezt támogatja a legfejlettebb csúcstechnológiára épülő hazai űrkutatási tevékenység is.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat stratégiai célja, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs szektor egyik legjelentősebb szereplőjeként tudás-, kompetencia- és infrastruktúra-központként vegyen részt a hazai és a nemzetközi űrkutatásban. Az ELKH hat kutatóhelyén jöttek létre világszínvonalú űrkutatási kompetenciák az elmúlt évtizedekben. Az űrtevékenységben és ezen belül a HUNOR programban való aktív részvétel tovább erősíti a kutatóintézetek, a felsőoktatási intézmények és az ipari szereplők közötti együttműködést, ezáltal javítja a kutatás és az oktatás színvonalát, és támogatja a kutatói utánpótlás biztosítását. Olyan kitörési pontok ezek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország a tudományos innováció nemzetközi élvonalába kerüljön, egyúttal megőrizze tudományos vezető szerepét a régióban, és felkészülhessen az eljövendő új űrkorszak kihívásaira – emelte ki Maróth Miklós, az ELKH elnöke.

Szemtanúi lehetünk egy új űrkorszak kibontakozásának, amelyben az emberes űrrepülés új értelmet nyer, és fokozatosan az emberiség hétköznapjainak részévé válik majd. Hazánk számára stratégiai kérdés, hogy az emberes űrrepülésben meglévő kompetenciákat a nemzetközi trendeknek megfelelően továbbfejlesszük, és olyan új képességekre tegyünk szert, mint a hazai űrhajós kiképzési potenciál vagy éppen a nemzeti űrhajózó állomány fenntartása. A HUNOR program keretében ezen képességek megalapozása várható – tájékoztatott Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

Az Energiatudományi Kutatóközpont a Magyarországon űrkutatással legrégebben foglalkozó kutatóhelyek egyike. Ennek eredményeként már közel száz, az EK-ban, illetve annak jogelődjeiben készített magyar eszköz jutott fel geofizikai rakéták, műholdak, bolygóközi szondák, emberes űrhajók és űrállomások fedélzetén a világűrbe. Mind a kutatóközpont, mind pedig az egész magyar űrtevékenység számára óriási elismerés, hogy az EK Űrkutatási Laboratóriuma vezetésével zajlik a HUNOR – Magyar Űrhajós Program – hangsúlyozta Horváth Ákos, az EK főigazgatója.

A HUNOR kutatási és technológiai alprogram olyan kutatási területeket tartalmaz, amelyek napjaink emberes űrrepülésében az élvonalba tartoznak, emellett olyan kulcstechnológiákat alkalmaz, amelyek alapvetően szükségesek a jövőbeli, hosszú távú emberes űrutazások megvalósításához. Az alprogram részét képezik többek között a kozmikus sugárzás dozimetriai vizsgálatai és a szükséges technológiai eszközök fejlesztése, az anyagtudományi kutatások és anyagtechnológiai fejlesztések, az űrélettani és űrmedicina-kutatások, az űrélelmezési kutatások, valamint a hazai telekommunikációs technológiák továbbfejlesztése. Mindezeket kiegészíti az űrkutatás népszerűsítését célzó marketingtevékenység, és a leendő magyar űrhajósok bevonásával zajló oktatási tevékenység – fejtette ki Zábori Balázs, az EK űrkutatási mérnöke, a HUNOR – Magyar Űrhajós Program projektvezetője.

Nagy erővel folyik a kerékpárutak építése az osztrák fővárosban, hiszen nagy az igény rájuk. Idén májusban ugyanis rekordot döntött a kerékpárosok száma a bécsi utakon, a különböző helyszíneken elhelyezett forgalomszámlálók 33 százalékkal több biciklistát észleltek tavaly májushoz képest.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és az E.ON hálózatos szakemberei példaértékű összefogásának köszönhetően rekordidőn belül madárvédelmi burkolat került a villanyoszlopokra. A hamvas rétihéja hazánkban fokozottan védett madárfaj, költőállománya mindössze 45-60 pár.