Gyorsuló banki konszolidációt hozott a járványhelyzet

Gyorsuló banki konszolidációt hozott a járványhelyzet

Nem meglepő módon a közép- és kelet-európai banki trendeket az előző évben leginkább a COVID-19 világjárvány alakította, amely a 2008-as pénzügyi válság óta nem tapasztalt kihívás elé állította a régió bankszektorát.

A koronavírus-járvány negatív hatása ellenére a közép-kelet-európai bankok tőkemegfelelési mutatója tovább javult 2020-ban, 1,8 százalékponttal 22,1 százalékra, amely az osztalék kifizetési korlátozásoknak is köszönhető. A szilárd tőkehelyzetnek köszönhetően a közép- és kelet-európai bankszektornak sikerült fenntartania az aktív hitelezési tevékenységet és a továbbra is nyereséges működést, az átlagos ROE 8,3 százalék, míg a ROA 0,9 százalék volt. 2020 elején a bankszektor jelentős eszközminőség-romlásra számított, ezért további céltartalékokat képzett a várható veszteségek fedezésére.  Mindazonáltal a COVID-19 járvány egyelőre nem gyakorolt jelentős negatív hatást az eszközminőségre, ezért az átlagos kockázati költség elkezdett visszatérni a járvány előtti szintre, enyhítve a jövedelmezőségre nehezedő nyomást.

A konszolidáció már folyamatban van a széttöredezett közép-kelet-európai bankszektorban, az utóbbi években számos ügylet ment végbe. A nem stratégiai közép-kelet-európai piaci szereplők elhagyják a régiót vagy racionalizálják működésüket, miközben a legmeghatározóbb regionális szereplők felvásárlási étvágya erős maradt.

A tavalyi tanulmány készítésekor az volt a várakozás, hogy a COVID-19 által kiváltott recesszió számottevő nyomást fog gyakorolni a kevésbé hatékony bankokra, mivel a negatív makrogazdasági környezetben a kisebb és kevésbé stabil szereplők nem feltétlenül képesek egyedül leküzdeni a kihívásokat. Ezen várakozások be is igazolódtak, az M&A aktivitás 2020-ban ismét elérte a 2016-os csúcsszintet. Ami a jövőt illeti, a stabilitás, a negatív hatásokkal szembeni ellenállóság, a méretgazdaságosság és a működési hatékonyság továbbra is kiemelkedő jelentőségű lesz, így a nagyobb, diverzifikáltabb bankcsoportoknak várhatóan lesz lehetősége a meggyengült bankok szelektív felvásárlására.

A tanulmány főbb megállapításai:

  • A tavalyi aggasztó előrejelzések és a COVID-19 világjárvány negatív hatásai ellenére a közép- és kelet-európai régióban az átlagos tőkemegfelelési mutató 2019-től 1,8 százalékponttal 22,1 százalékra javult 2020-ban. A tőkemegfelelési mutatók növekedése az osztalék kifizetési korlátozásoknak is köszönhető volt, amelyet a nemzeti bankok a világjárványra adott válaszként vezettek be.
  • A COVID-19 válság hatásai negatívan hatottak a közép-kelet-európai bankszektor jövedelmezőségére. Az átlagos ROE 4,4 százalékponttal 8,3 százalékra, az átlagos ROA pedig 0,6 százalékponttal 0,9 százalékra csökkent 2019 és 2020 között. A jövedelmezőségi mutatók romlásának fő okai a tartósan alacsony kamatlábak és így a nettó kamatbevételek csökkenő, míg a hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok növekvő szintjei voltak.
  • A pandémia okozta kihívások ellenére a legnagyobb bankcsoportok piaci pozíciója 2020-ban stabil maradt. A 15 legnagyobb bankcsoport konszolidált eszközállománya a közép- és kelet-európai régió teljes eszközállományának több mint 60 százalékát tette ki. Az 5 legnagyobb bankcsoport listáját az Erste Csoport vezeti (8,7 százalékos piaci részesedés, 8 ország), ezt követi a KBC Csoport (8,0 százalékos piaci részesedés, 4 ország), majd az UniCredit Csoport (6,6 százalékos piaci részesedés, 9 ország), a Raiffeisen (5,5 százalékos piaci részesedés, 11 ország), és végül az OTP (5,1 százalék piaci részesedés, 8 ország).
  • A COVID-19 világjárvány okozta nyomás nem vetett véget a közép- és kelet-európai régió javuló eszközminőségének. Összességében az átlagos teljes nemteljesítő hitelek aránya a 2019 évi 6,8 százalékról 6,5 százalékra csökkent 2020-ban. A jelenlegi nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos mérőszámokat azonban torzítják a COVID-19 válság pénzügyi hatásainak enyhítésére bevezetett szabályozói intézkedések. Következésképpen a bankok figyelme nem enyhülhet, mivel a moratóriumok kifutása és a megnövekedett inflációs nyomás középtávon várhatóan veszélyt jelent az eszközminőségi mutatókra.
  • A 2019-hez képest jelentősen magasabb hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok 2020-ban a kockázati költségek növekedését jelentették. Ezek a magasabb kockázati költségek a teljes közép-kelet-európai régióban a jövedelmezőségi mutatók romlását okozták, azonban 2021 első féléve során a kockázati költségek visszatértek a korábbi szintre, enyhítve a jövedelmezőségre nehezedő nyomást.
  • A tranzakciók számát tekintve a banki fúziók és felvásárlások legforgalmasabb piacai a közép-kelet-európai régióban 2020 és 2021 novembere között Szerbia (6 tranzakció), Csehország (6 tranzakció), Bosznia-Hercegovina (4 tranzakció), Magyarország (4 tranzakció), Románia (4 tranzakció) és Ukrajna (4 tranzakció) voltak.
  • A közelmúltban a régió legaktívabb felvásárlói a szerb MK Group (5 tranzakció), a Raiffeisen (4 tranzakció), a KBC csoport (2 tranzakció), az OTP csoport (2 tranzakció) és az NLB (2 tranzakció) voltak 2020 és 2021 novembere közötti időszakban.
  • A közelmúltban a legaktívabb eladók a régióban a Sberbank (5 tranzakció), a Danske Bank (2 tranzakció) valamint a Raiffeisen (2 tranzakció) voltak 2020 és 2021 novembere között.
  • A COVID-19 világjárvány tovább gyorsította a közép- és kelet-európai piacokon zajló konszolidációt. 2020 és 2021 között a regionális banki M&A aktivitás ismét elérte a 2015-2016-os csúcsszintet. A közép- és kelet-európai bankszektor azonban még mindig széttöredezett, sok kisebb szereplővel. Ennek következtében a működési hatékonyság és a méretgazdaságosság javítása érdekében a bankok várhatóan további felvásárlási lehetőségeket keresnek majd. Következésképpen a közép- és kelet-európai régióban élénk tranzakciós aktivitás és további konszolidáció várható. Emellett az olyan nagy bankcsoportok, mint az Erste, a KBC és az OTP terjeszkedési stratégiája fogja várhatóan meghatározni a regionális M&A aktivitást a következő években.

A közelmúltbeli 2020-2021-es banki konszolidációs momentumban is aktívan támogattuk ügyfeleinket. Mivel számos tranzakciót láttunk belülről, illetve a régiós bankszektor vezetőivel történt közelmúltbeli konzultációink alapján, úgy látjuk, hogy a közép- és kelet-európai bankpiac konszolidációja az elkövetkező években is központi téma marad – mondta el Bíró Balázs, a Deloitte KKE Regionális FSI üzletág vezetője, Pénzügyi tanácsadási szolgáltatások.

Az elmúlt öt évben több mint 50 szereplő vásárolt bankot a régióban, míg közel tizenöten legalább két bankot vásároltak. Az eladói oldalon több mint 40 szereplő tranzaktált, és közel tizenöten legalább két bankot adtak el. Az ügyletek mindkét oldalán megvannak tehát a szereplők az élénk tranzakciós aktivitáshoz – fűzte hozzá Csomor Csaba, Igazgató, Pénzügyi tanácsadási szolgáltatások.

Magyarország 20 évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás évfordulóját évek óta futóversennyel ünneplik Budapesten, a rendezvényév évre rengeteg embert mozgat meg. A 20 kilométeres távot egyéniben és csapatban is teljesíteni lehetett.

A Budapesti Értéktőzsdén is érződött az egész Európára jellemző kedvezőtlen befektetői hangulat. A BUX eséséből a főbb részvények többsége is kivette a részét.