Észak-Magyarország is szerepel a természeti katasztrófák miatt gazdasági károkat elszenvedett régiók uniós toplistáján – Romániával és néhány cseh és lengyel régióval hasonló szinten. A hazai területek esetében ez az éves bruttó hozzáadott érték 0,2-0,3 százalékának megfelelő átlagos éves gazdasági kárt és veszteséget jelent – bár egyes években a károk mértéke elérte a 2-3 százalékot is. Ez nagyjából egyenértékű a koronavírus-járvány által 2020-ban okozott károkkal – derül ki a Cambridge Econometrics kutatásából, amely az uniós országokban a természeti katasztrófák miatt 1995 és 2017 között elszenvedett gazdasági veszteségeket vizsgálta.
Az európai országok több mint 77 milliárd eurónyi kárt szenvedtek el természeti katasztrófák következtében ebben az időszakban – ez nagyjából Budapest éves költségvetésének hetvenszerese. A teljes összegből 44 milliárd euró közvetlen, 33 milliárd euró pedig a közvetett kár. A természeti katasztrófáknak leginkább kitett terület Közép- és Kelet-Európa, illetve Délkelet-Európa, bár néhány kisebb olaszországi, írországi és brit régió is jelentős károkat szenvedett el a vizsgált bő két évtizedben.
„A régiós eloszlás vizsgálata amiatt is fontos, mert a katasztrófák által leginkább sújtott országok jellemzően szegényebbek és a gazdaságuk nagyobb mértékben támaszkodik olyan tevékenységekre, mint például a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyártóipar. Ezeket viszont a természeti katasztrófák és az általuk okozott ellátási zavarok nagyobb mértékben tudnak megzavarni és visszavetni, mint a fejlettebb régiók gazdaságát” – emeli ki a kutatás jelentőségét Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője, aki a nemzetközi sztenderdek alapján dolgozó hazai elemzőcsoportot irányította.
A magyar régiókat elsősorban a szárazság és az árvizek hozzák nehéz helyzetbe, míg Európa tengerparti és hegyvidéki területein a szélviharok, a hegyek lábainál és a folyóvölgyekben pedig az áradások okozzák a legtöbb kárt. Míg a földrengéseket a Föld mélyében zajló folyamatok határozzák meg, a másik három környezeti esemény a felszín felett történik, és a globális trendekből látszik, hogy hatásukat a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás egyre inkább felerősíti.
„A jövőben egyre több és egyre nagyobb hatású természeti katasztrófával kell számolni. Ezek gazdaságra gyakorolt hatását az Uniónak, a tagországoknak és az egyes régióknak is egyre fontosabb gazdaságfejlesztési tényezőként kell figyelembe venni a jövőben” – teszi hozzá Fazekas Dóra.
Az Európai Unió területi kutatásokkal foglalkozó szerve, az ESPON (European Spatial Planning Observation Network) megbízásából elvégzett kutatás éppen ezért azt célozza, hogy felderíthető legyen a tipikus katasztrófatípusok földrajzi és régiónkénti eloszlása és ezek gazdasági hatásai. Így az Európai Unió és az érintett tagországok olyan gazdaságfejlesztési terveket készíthetnek, amelyek ezeket az adottságokat és a katasztrófák által okozott károkat is figyelembe veszik, és olyan fejlesztési irányokat határoznak meg, amelyek segítenek az országoknak csökkenteni az egyre szélsőségesebbé váló természeti viszonyoknak való gazdasági kitettségüket.
A különböző természeti katasztrófákat összehasonlítva kiderül, hogy a folyók áradása okozta a legnagyobb kárt (a teljes kárérték 37 százalékát) 1981 és 2010 között, míg a szélviharok 31 százalékkal a második, a szárazság pedig 16 százalékkal harmadik legtöbb kárt okozó természeti csapás Európában.
A globális klímatrendekből kiderül: a természeti csapások Magyarországot is egyre inkább érinteni fogják. A jövőre vonatkozó tervezésnél ezért egyre nagyobb mértékben figyelembe kell venni a természeti csapások gazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait. Be kell kalkulálni olyan beruházásokat, amelyek a katasztrófák hatását csökkenteni tudják, emellett olyan gazdaságfejlesztési programokat kell indítani, amelyek segítik a természeti csapásoktól kevésbé függő tevékenységek, mint például a szolgáltatások és a kutatás-fejlesztés erősödését – teszi hozzá a Cambridge Econometrics szakértője.
