A futball Európa-bajnokságot a sportág történetében először nem egy ország több városában, hanem 11 különböző európai ország egy-egy városban rendezik meg. Köztük Budapesten, a Puskás Aréna három csoportmérkőzés házigazdája volt, és még egy nyolcaddöntő helyszíne lesz. Még nem tudjuk, melyik válogatott nyeri a bajnokságot, de az Eb helyszínéül szolgáló városok ingatlanpiaci szempontból már most rangsorolhatók.
A Numbeo.com adatai alapján a mérkőzések helyszínei között a legdrágább város London, ahol nemcsak a lakásárak, de a lakbérek is kiemelkedően magasak. A budapesti belvárosi átlagárhoz képest négy és félszeres a szorzó a londoni city-ben, és a bérleti díjak esetében is hasonló mértékű különbséggel számolhatunk. Ez havi 677 ezer forintos lakbért és 4,5 milliós átlagos négyzetméterárat jelent.
Ugyancsak drágának számít az Amszterdam, Koppenhága, München alkotta trió: a holland turistaparadicsom központi városrészeiben a budapesti belvároshoz képest bő három és félszeres a bérleti díj, míg a lakások átlagára 2,3-szor magasabb. A bajor fővárosban is több, mint háromszoros a bérleti díj, de itt a vásárlásnál is ugyanilyen szorzóval kell számolni, míg Koppenhága esetében 3,3 és 2,2 a szorzó a havi átlagos bérleti díj, illetve a négyzetméterár tekintetében.
Róma és Glasgow az átlagos magyar jövedelmekhez hasonlítva valamivel megfizethetőbb kategóriának számít, de ezekben a városokban is kétszeres árat kell fizetni Budapesthez képest. Nyugatról keleti irányba (illetve Sevilla esetében délre) haladva már a budapesti árszint vagy még kedvezőbb ár a jellemző, és ez igaz a bérleti díjakra is. Sevillában kicsit olcsóbb lakást venni, mint Budapesten, azonban a belvárosi bérleti díj az itthoni másfélszerese. Szentpéterváron a budapestihez hasonló árakkal, míg Bukarestben ennél kedvezőbbekkel lehet kalkulálni.
Az Eb-helyszínek legolcsóbb városa Baku. Az azeri fővárosban egy belvárosi lakás havi átlagos bérleti díja 93 ezer forintnak megfelelő, míg az átlagos négyzetméterár nem éri el a félmillió forintot, ami az Otthon Centrum friss adatai szerint Debrecen árszintjének felel meg. Természetesen a bérleti díjakhoz és árakhoz képest a belvárostól távolabbi ingatlanok minden városban olcsóbbak.
Mi a helyzet Budapesten?
Az Otthon Centrum 2021 első öt hónapjában mért adatai szerint a szűken vett pesti belvárosban a tavalyi év azonos időszakához képest mérséklődtek az árak. A piac azonban kezd éledezni, egyre többen érdeklődnek a befektetők által igencsak kedvelt városrészben. A használt tégla társasházi lakásokra megkötött adásvételi szerződések alapján a legdrágább továbbra is az V. kerület (973 ezer forint/négyzetméter), amit szorosan követ a budai II. kerület (891 ezer forint/négyzetméter), és nincs sokkal lemaradva az I. a VI., a XI. és a XIII. kerület (800 ezer forint/négyzetméter).
Míg az V. és a XIII. kerületben ez az árszint az egy évvel ezelőttinél alacsonyabb, a budai kerületekben stabil, illetve a XI. kerületben már újra emelkedő tendencia érzékelhető. A külső kerületek közül csak néhányban találni 600 ezer forintnál olcsóbb fajlagos áron tégla építésű társasházi lakást, azonban ezekben a peremkerületekben már mindenhol emelkedő az árszínvonal az egy évvel ezelőtt kötött szerződésekhez képest.
