Cseh Katinka, a Pallas Athéné Könyvkiadó ügyvezető igazgatója elmondta, a közgazdasági és geopolitikai könyvek után immár menedzsmentköteteik is megjelentek a digitális világban: a nagy sikerű Vezetési intelligencia és Az agilis vezető című művek már meghallgathatók a VOIZ hangoskönyvtárában. A modern távol-keleti vállalatvezetés művészete című kötettel pedig a könyvkiadó e-book-palettája gazdagodott, a könyv mostantól digitálisan is elérhető a Pabooks webshopjában.
Az ügyvezető igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a Pallas Athéné Könyvkiadó honlapján bejárható könyvesbolti virtuális sétán ajándékkuponra lelhet a szemfüles felfedező, így lehetőséghez juthat a voiz.hu hangoskönyv-alkalmazás ingyenes kipróbálásához.
Sok ezer szervezetet és három kormányt átfogó, globális léptékű kutatásuk alapján Ali Qassim Jawad, az Ománi Szultanátus tanácsadója és Andrew Kakabadse, a Henley Business School és a Cranfield School of Management professzora beazonosították a kiemelkedő vezetők öt legfontosabb készségét. A kötet felhívja a figyelmet arra is, hogy ezek a készségek tanulhatók és fejleszthetők, így kézzelfogható segítséget nyújtanak a problémák gyors felismeréséhez, a komplikált döntések meghozatalához, vagy éppen a különböző érdekek és értékek összehangolásához egyaránt.
Az agilis vezető
Simon Hayward, a Cirrus tanácsadó vállalat alapító ügyvezetője, a melbourne-i Alliance Manchester Business School professzora arra a kérdésre ad választ, hogyan hozzunk létre agilis vállalkozást a digitális korban. A vezető szemszögéből rajzolja fel a tanulás, az innováció és a fejlődés közötti kapcsolatok összefüggéseit. A folyamat középpontjában a tanulási kultúra áll, amely nélkülözhetetlen a termelékenység fokozásához, emellett pedig képes elhárítani a teljesítés útjában álló akadályokat is.
A modern távol-keleti vállalatvezetés művészete
Yu Sing Ong, aki karrierjét a Wall Streeten kezdte, és három évtizedes felsővezetői tapasztalattal rendelkezik a banki szektorban, a kutatásban, a tanácsadásban, a felsőoktatásban, arra vállalkozik, hogy bemutassa a mai kínai, japán és koreai vállalatirányítás paradigmáit és ezzel egyúttal betekintést adjon vezetőik döntéshozatali folyamataiba. Azt is levezeti, hogy a konfucianizmus, a taoizmus és a buddhizmus hogyan járult hozzá a modern távol-keleti vállalatvezetés művészetéhez. Azt vallja, szükség van arra, hogy nyugati menedzserek is alkalmazzák az ázsiai vállalatvezetés egyes elemeit, és ugyanígy, az ázsiai vállalatoknak is meg kell érteniük a nyugati üzleti gyakorlatot.
