A nyári vakáció nem csupán több szabadidőt, hanem nagyobb önállóságot is jelent sok gyereknek. Az Erste Bank tapasztalatai szerint ilyenkor az utazással kapcsolatos költések átlagosan 68 százalékkal, a ruházkodási kiadások pedig 25 százalékkal nőnek – derült ki a pénzintézet közleményéből.
Az Erste Cseperedő Bankszámlával rendelkező, hét évnél idősebb gyerekek 89 százalékának van bankkártyája, és közülük 62 százalék használta is azt az elmúlt fél évben. Az aktív kártyahasználók tavaly átlagosan havi 6400 forintot költöttek, egy tranzakció során pedig átlagosan 3500 forintot fizettek. A legnépszerűbb költési kategória az élelmiszer-vásárlás volt (52 százalék), ezt követte a szórakozás (19 százalék) és a ruházkodás (11 százalék).
Kisiskolás korban már elkezdhető a pénzügyi nevelés
Sok szülő szerint a 7–10 éves kor a legalkalmasabb időszak arra, hogy a gyerekek megismerkedjenek a pénz kezelésével. Ekkor jelenik meg a zsebpénz, és ekkor hozhatják meg első önálló pénzügyi döntéseiket. Az Erste tapasztalatai szerint az ilyen korú gyermeket nevelő szülők 94 százaléka ad zsebpénzt, jellemzően rendszeresen. A legtöbben havi 1–24 ezer forint közötti összeget biztosítanak gyermeküknek, de minden ötödik szülő ennél többet is. A gyermek saját bankszámlájára érkező zsebpénz egyszerre segíti a pénzügyi tudatosság kialakulását és biztosít nagyobb átláthatóságot a szülők számára
– fejtette ki Murányi Linda, az Erste PR- és belső kommunikációs vezetője.
A pénzintézet adatai szerint a szülők több mint fele nyitott arra, hogy fizikai vagy digitalizált bankkártyát adjon gyermeke kezébe a mindennapi kiadásokhoz. A szülők fele szerint a bankkártya átláthatóbbá teszi a gyermek költéseit, míg 38 százalékuk úgy véli, hogy biztonságosabb megoldás a készpénznél.
A szülői visszajelzések alapján a gyerekek 46 százaléka tudja, hogyan kell bankkártyával fizetni, harmaduk pedig az egyenleglekérdezést és a PIN-kód használatát is magabiztosan kezeli. A legtöbb szülő ugyanakkor fontosnak tartja a megfelelő korlátok beállítását, ezért gyakran alkalmaz napi költési, online vásárlási vagy készpénzfelvételi limiteket. Az is jól látszik, hogy a digitális világ természetes közeg az alfa generáció számára: a felmérés szerint a 7–10 éves gyerekek több mint fele használ valamilyen pénzügyi alkalmazást a mindennapi pénzügyeihez.
A szülőktől is nagyban függ a gyerekek pénzügyi tudatossága
A Visa megbízásából készült Ipsos-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a gyerekek pénzügyi szokásait elsősorban a szülők alakítják. A legtöbb családban tudatosan, lépésről lépésre vezetik be a gyerekeket a pénzügyek világába: jellemzően készpénzzel kezdenek, majd később térnek át a digitális megoldásokra.
A digitális pénzügyi eszközök használata természetes következő lépés a pénzügyi önállóság felé. Segít kialakítani a felelős költési szokásokat és a biztonságos online pénzkezelést. A Visa az Erstével közösen azon dolgozik, hogy támogassa a pénzügyi edukációt úgy, hogy az egyszerre szolgálja a tanulást, a biztonságot és a szülői kontrollt
– emelte ki Szincsák Gyula, a Visa szenior fizetési megoldások szakértője.
A kutatás szerint az életkor előrehaladtával a gyerekek egyre nyitottabbá válnak a digitális fizetési megoldásokra. A 12–14 évesek körében különösen erős az érdeklődés: 59 százalékuk a digitális fizetést tartja a legjobb megoldásnak. A bankszámla-használat is korán megjelenik: a 10–14 éves korosztály 42 százaléka rendelkezik saját bankszámlával. Bár ezek használata jellemzően még az alapfunkciókra korlátozódik, jól mutatja, hogy a gyerekek egyre korábban találkoznak a digitális pénzügyekkel. A számlanyitást legtöbbször a szülők kezdeményezik, gyakran akkor, amikor gyermekük önállóbban kezd közlekedni vagy intézni a mindennapi ügyeit.
Az Erste figyelmet szentel legkisebb ügyfeleinek pénzügyi tudatosságára is. A Pagony Kiadóval közösen jelentetett meg egy új, kisiskolásoknak szóló pénzügyi kalandkönyvet, melynek címe. A láthatatlan kincs. A mű érdekessége, hogy az olvasó döntései formálják a történetet, miközben a gyermek megtanulja azt, hogyan kezelje a zsebpénzét. A könyvet Bojti Anna írta, az illusztrációkat Horváth Ildikó készítette.
