Rendhagyó és kiemelkedően aktív időszakot zárt a magyar lakáspiac 2025-ben, mivel egyetlen naptári éven belül két markáns keresleti hullám alakult ki, erre pedig a modern hazai lakáspiac történetében eddig nem volt példa. Az első hullám az év elején érkezett, amikor sokan a magas hozamú állampapírokból felszabaduló megtakarításainak kerestek ingatlanpiaci befektetési lehetőséget. A második, még jelentősebb roham nyár végétől indult, miután bejelentették az Otthon Start Programot (OSP), amely kifejezetten az elsőlakás-vásárlók számára kínál kedvező feltételeket.
Nagy lendületet adott az Otthon Start Program
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy véli, hogy elemzői szemmel kifejezetten érdekes kérdés, miként alakult volna lakáspiac helyzete, ha nem jelenik meg az Otthon Start Program. Ugyanis az OSP bejelentése egy kritikus időszakban történt, mivel májusra és júniusra érezhetően visszaesett a vevők érdeklődése. Júliustól azonban ismét 4-5 éves rekordközeli szintre ugrott a vevők aktivitása és a lendület egészen szeptember végéig kitartott. A csúcsot augusztusban érte el a kereslet, ekkor az ingatlanközvetítő portál látogatottsága a DKT-Gemius adatai szerint meghaladta a kétmillió valós felhasználót.
A bővülő kínálat és az év utolsó hónapjaira rendre jellemző keresletcsökkenés visszafogta a drágulás tempóját, különösen a fővárosban. Miközben Budapesten februárban még 4 százalék feletti havi áremelkedés volt, novemberre a havi változás már a stagnálást mutatta.
Éves alapon azonban 2025-ben így is 22 százalékos áremelkedés jött össze a fővárosban, ennek jelentős része az év első felében történt. Országosan az éves lakásdrágulás üteme 18-19 százalék körül alakulhat.
Érdekes tény, hogy Kelet-Magyarországon idén nagyobb tempóban nőtt az árszint, mint a nyugati országrészben. Ebben szerepe lehetett annak, hogy a kelet-magyarországi ingatlanok alacsonyabb árszintről indultak, és annak is, hogy az OSP-hez kapcsolódó, kedvezményes, 3 százalékos hitel az ország minden pontján vonzó piacra lépési lehetőséget kínált az első lakásvásárlók számára.
Ez várható 2026-ban a magyar ingatlanpiacon
Balogh László szerint a 2024-es gyenge évet követő idei élénkülés után a 2026-os esztendő még erősebb lehet a magyar lakáspiacon. Jövőre új korszak indulhat, amelynek az új építésű lakások lehetnek a főszereplői. Az OSP-s vevőket célzó új fejlesztésekről tömeges bejelentések érkeztek, amelyek fő célja, hogy a négyzetméterár 1,5 millió forint alatt maradjon, ezzel erősítve a megfizethető új építésű kategóriát. Sok vevő már ezekre a projektekre vár, melyek január-februárban jelenhetnek meg a kínálatban.
A szakértő szerint piacélénkítő hatás lehet, hogy januártól a közszférában dolgozók fejenként 1 millió forintos lakáscélú támogatást igényelhetnek, februártól pedig egy új jogszabályi intézménynek (társasházi építményjog) köszönhetően az új lakásokat akár már a tervezőasztalról is megvásárolhatják a vevők. A bővülő kínálat lokális árkorrekciót is okozhat az országon belül legdrágább budapesti piacon, ahol bizonyos kerületekben már paneláron lehet új lakást vásárolni. Azokon a környékeken, ahol nagyobb számban tűnnek fel a megfizethető új lakások, ott a használt lakások eladói lépéskényszerbe kerülhetnek, hogy engedjenek az árból. Ezzel szemben vidéken – az 1,5 milliós értékhatárhoz viszonyítva – nagyobb tér maradhat a felértékelődésre, így ott 2026-ban nagyobb lehet az áremelkedés üteme, mint a fővárosban.
Összességében 2025 fordulatos év volt mind a vevők, mind az eladók számára: a két keresleti hullám miatt akár 160 ezer adásvétel is történhetett. 2026-ban viszont már nem lehet teljes mértékben a korábbi mintákra hagyatkozni. Ha a lendület kitart, és valóban megérkeznek a beígért, OSP-kompatibilis új építésű projektek, akkor jövőre az adásvételek száma az ideinél is több lehet, és meghaladhatja a 160 ezret
– foglalta össze az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Balogh László megjegyezte, hogy a hosszabb távú adatok alapján a választási évek jellemzően élénkülést hoztak a lakáspiacon, így jövőre ez is fokozhatja az ingatlanpiaci aktivitást. Ugyanakkor azért akadnak olyan kockázatok is, amelyek visszafoghatják a lendületet, például a geopolitikai események, a nemzetközi gazdasági környezet alakulása mellett az is, hogy milyen ütemű gyorsulás várható a magyar gazdaságban.
