Egyre sűrűbben találkozhatunk azzal a gyakorlattal, amikor a fogyasztási cikkek gyártói csökkentik a termékek méretét vagy mennyiségét, miközben az ár változatlan marad. A DLA Piper legfrissebb jelentése, az International Shrinkflation Guide, átfogó képet nyújt arról, hogy miképpen reagálnak a világ különböző országai a „shrinkflation”, azaz zsugorinfláció jelenségére. Bár a szabályozási környezet rendkívül széttagolt, Magyarország a vizsgált 26 ország közül az élbolyban található.
A jelentés szerint jelenleg eddig négy európai országban, Olaszországban, Franciaországban, Romániában és Magyarországon van már érvényben konkrét szabályozás, és további kilenc országban érhetők el hivatalos ajánlások vagy zajlanak egyeztetések a szabályozásról. Az Egyesült Királyságban 2025 októberében várható az új jogszabály bevezetése, Spanyolországban pedig aktív egyeztetések zajlanak a jogalkotásról. Közös európai uniós ajánlás még nem született, így a shrinkflation szabályozás jellege országonként jelentősen eltér. Miközben egyes országok a gyártókat kötelezik a csomagoláson való külön tájékoztatásra, mások mindössze az egységárak láthatóságát és összehasonlíthatóságát várják el a kiskereskedőktől.
Így zajlik a világban a shrinkflation szabályozása
Franciaországban már 2024. július 1-je óta érvényben van az a szabályozás, amely a legalább 400 négyzetméter értékesítési területtel rendelkező kiskereskedőket érinti. Esetükben az új (vagyis jellemzően csökkentett) kiszerelésű termék forgalomba hozatalától számított két hónapig szükséges a csomagoláson vagy a termék közvetlen közelében elhelyezett címkén felhívni a fogyasztók figyelmét a méret csökkenésére. Ennek elmulasztása jelentős, akár 15 000 eurós közigazgatási bírság kiszabásával is járhat. Olaszországban pedig idén októberben várható annak a rendelkezésnek a hatályba lépése, amely csak akkor engedi meg a termékek mennyiségének csökkentését, ha ezt – egy megadott szöveg használatával – a gyártó egyértelműen jelzi a fogyasztóknak a termékek csomagolásán.
Ausztráliában a kormány a Unit Pricing Code szigorítását tervezi, amely az egységárak feltüntetését írja elő a kiskereskedelmi láncok számára. Az ausztrál versenyhivatal (ACCC) 2025 márciusában közzétett jelentése szerint a jelenleg érvényben lévő egységáras rendszer nem elegendő a shrinkflation átlátható kezelésére, mivel a fogyasztók gyakran még a rendszeresen vásárolt termékek esetében sem emlékeznek az egységárakra, és nem figyelik tudatosan a termékek méretét, valamint annak változásait, főleg akkor, ha nem történik árváltozás.
Ezek a példák jól mutatják, hogy a shrinkflation nem csupán gazdasági, hanem jogi és etikai kérdés is. A vállalatoknak nemcsak a helyi szabályozásokhoz kell alkalmazkodniuk, hanem proaktívan kell kommunikálniuk a fogyasztókkal is, hogy megőrizzék a márkájukba vetett bizalmat
– emelte ki Marosi Zoltán, a DLA Piper Hungary Versenyjogi csoportjának társvezetője.
Itthon bolti felirat és digitális transzparencia is jelzi a zsugorflációt
Magyarországon 2024 februárjában vezették be a shrinkflation kezelésére vonatkozó szabályozást. A kormányrendelet értelmében a kiskereskedők feladata az, hogy az eladótérben jól látható módon felhívják a fogyasztók figyelmét arra, ha egy előrecsomagolt termék kiszerelése csökken az ára változatlansága mellett. A hazai megközelítés tehát nem csupán a gyártói, hanem a kereskedelmi felelősséget is hangsúlyozza.
A magyar szabályozás egyik leginnovatívabb eleme, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy nyilvánosan elérhető online adatbázist is létrehozott, amelyen a fogyasztók könnyedén ellenőrizhetik, mely termékek esetében történt kiszereléscsökkentés. A https://nkfh.gov.hu/kiszereles-csokkentes oldalon kategóriák és márkák szerint is megkereshetjük az érintett termékeket.
A magyarországi gyakorlat egyedülálló Európában, és jelentősen hozzájárul a vásárlói tudatosság növeléséhez, valamint a kereskedelmi gyakorlatok elszámoltathatóságához. Megvizsgálva az egyes országok gyakorlatát, az is látható, hogy a szabályozási környezet gyorsan változik, így a nemzetközi jelenléttel bíró kiskereskedelmi vállalatok számára egyre összetettebb feladatokat jelent ezeknek a változásoknak a kezelése
– foglalta össze Marosi Zoltán.
