Többet fogunk utazni 2025-ben, és többet költünk rá

Többet fogunk utazni 2025-ben, és többet költünk rá

Az európaiak többsége az ideinél több utazást tervez az új évre. A fenntartható utazás és a workation is egyre népszerűbb a turisták közében. Az utazni vágyók több mint fele az ideinél nagyobb költségvetéssel tervez.

Az európaiak 2025-ben várhatóan gyakrabban fognak utazni és többet is költenek utazásra. Azonban az ágazatnak sürgősen meg kell oldania a növekedésből adódó fenntarthatósági kihívásokat, és segítenie kell az utazókat abban, hogy a jó szándékból jó döntések is születhessenek – derül ki a világ vezető szállodaipari csoportja, az Accor legfrissebb, European Travel Trends nevű jelentéséből.

A hét európai ország 8000 utazója körében végzett felmérésből az derült ki, hogy a válaszadók több mint fele (53 százalék) tervei szerint 2025-ben többet fog utazásra költeni, mint 2024-ben, és csak tizedük (10 százalék) számol alacsonyabb utazási költségkerettel. A legoptimistábban a lengyel utazók a 2025-ös utazási költekezésüket illetően, csaknem kétharmaduk (65 százalék) nagyobb költségvetéssel kalkulál, és csupán 8 százalékuk számít csökkenésre. Őket követik a német (62 százalék és 8 százalék) és a spanyol (55 százalék és 12 százalék) válaszadók. A holland és az egyesült királyságbeli utazók 52 százaléka szintén úgy gondolja, hogy többet költ majd jövőre, és 12 százalék, illetve 10 százalék számol a kiadások csökkenésével.

Összességében az európaiak 2025-re tervezett utazásainak száma is növekszik. Az utazók 88 százaléka azt állítja, hogy jövőre legalább egy tengerentúli szabadidős utazást tervez, emellett a nemzetközi és belföldi üzleti utazások száma is jelentősen megnő.

A fenntarthatóság is befolyásolja a döntést

Habár a felmérés az európai utazók folyamatos optimizmusát mutatja, az is kiderül belőle, hogy az utazási ágazatnak fenntartható módon kell irányítania növekedését. A klímaváltozást és a fenntarthatóságot szem előtt tartó kínálat az utazók 73 százaléka számára fontos – ez növekedés az előző évi 71 százalékához képest –, a megkérdezettek negyede (25 százalék) szerint pedig nagyon fontos (a korábbi 22 százalékhoz képest). Az olasz és német utazók veszik a legkomolyabban a zöld utazást, 81 százalékuk tartja fontosnak e tényezőket. Őket követi Spanyolország (78 százalék), Lengyelország (77 százalék), Franciaország (75 százalék), Hollandia (67 százalék) és az Egyesült Királyság (63 százalék).

Ami a klímaaggodalmak miatti változtatásokat illeti, minden ötödik utazó (20 százalék) el fogja kerülni a szélsőséges időjárási viszonyoknak kitett területeket. Az utazók személyes viselkedésükön is változtatnak a negatív hatások csökkentése érdekében, többek között újrafelhasználható palackokat használnak (36 százalék), rövidebb ideig zuhanyoznak, hogy takarékoskodjanak a vízzel (35 százalék), helyben termelt és/vagy szezonális termékeket választanak az éttermekben (32 százalék), valamint független vállalkozásokat választanak a helyi desztinációkon (27 százalék).

A túl nagy tömeget is elkerülnénk az utazás során

Az utazók döntő többsége (90 százalék) szerint a túlturizmus okozta problémák valamilyen módon befolyásolni fogják, hogy 2025-ben hova vagy milyen formában fognak utazni. A válaszadók harmada (31 százalék) azt állítja, hogy a túlzsúfoltság elkerülése érdekében a főszezonban inkább nem utazik majd. Minden negyedik válaszadó (27 százalék) el fogja kerülni a túlturizmus által érintett úti célokat, és több mint minden ötödik (22 százalék) tudatosan választ majd kevésbé ismert helyeket utazásaihoz.

Továbbra is árérzékenyek a turisták

Mivel a pozitívabb utazási döntések meghozatalában ismét a költségek jelentik a legnagyobb akadályt, a válaszadók 46 százaléka nagyobb valószínűséggel változtatna döntésein, ha csökkenne a fenntartható lehetőségek felára. További ilyen tényező lenne, ha több fenntartható lehetőség állna rendelkezésre (36 százalék), ha átláthatóbb lenne az ajánlatok hatása (34 százalék), illetve ha a fenntarthatóbb lehetőségek választásáért kedvezmény járna (31 százalék).

A válaszadók jó kezdeményezésnek tartják a környezetbarátabb utazásokat ösztönző lehetséges kormányzati intézkedéseket is, például a németországi kísérletet a vasúti viteldíjak csökkentésére a közlekedés kibocsátáscsökkentése érdekében (22 százalék), és támogatták a rövid távú repülőjáratok betiltását, amennyiben fenntarthatóbb alternatívák állnak rendelkezésre (16 százalék). A belföldi rövid távú repülőjáratok betiltását a turisták számára népszerű európai országok közül Franciaország lépte meg.

„A kutatásunk egyértelműen megerősíti, hogy az utazás továbbra is kiemelt fontosságú az európaiak számára. Ez a folyamatos lendület jelentős lehetőségeket, de egyben kihívásokat is jelent. Miközben az utazók egyre inkább pozitív szándékot mutatnak, az iparágnak keményebben és gyorsabban kell dolgoznia azon, hogy ezt a szándékot világos, megvalósítható alternatívák és átlátható tájékoztatás nyújtásával segítsen jó döntésekké alakítani, miközben gondosan a fenntartható növekedésre összpontosítva csökkenti működésének hatását” – részletezte Patrick Mendes, az Accor premium, midscale és economy divíziójának Európáért és Észak-Afrikáért felelős vezérigazgatója.

A munka és a magánélet találkozik

Szintén egyre többen gondolkoznak az üzleti és a szabadidős utazásokat ötvöző nemzetközi workation utazásokban. A 2024-es utazónkénti 0,6 alkalom 2025-re 0,87-re emelkedik. Figyelemre méltó, hogy minden negyedik európai (25 százalék) 2025-ben legalább egy kombinált külföldi munka- és szabadidős utazásra számít, szemben az előző felmérés 19 százalékával. A belföldi munkáció-szándékok is erősödtek, az egy főre jutó átlagos 0,6-ról 0,91-re.

A növekvő utasforgalmi adatok és a várható további emelkedés miatt 2024 végén megkezdték a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 3. Termináljának építését. A Budadest Airport tavaly több mint 17 millió utast fogadott.