Mit tudunk a metaverzumról és a mesterséges intelligenciáról? Mennyire ismerjük és mennyire tartunk tőle? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Deloitte legfrissebb Digital Consumer Trends kutatása, amely több országban, köztük Magyarországon is vizsgálta, hogy az emberek mennyire vannak otthon a témában.
A metaverzum ismertsége évről évre emelkedik, egyre többen rendelkeznek az alapismeretekkel a fogalommal kapcsolatban. A megkérdezettek 36 százaléka már hallott róla, 22 százalék keveset tud is róla, míg 7 százaléknak komolyabb ismerete is van a témáról. Eközben, egy év alatt 35 százalékról 28 százalékra csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem hallottak még a metaverzumról. A magyar válaszadók esetében 29 százalék nyilatkozott úgy, hogy hallott már a technológiáról. Miközben itthon a 35 év alattiak 45 százaléka ismeri a területet, a 65-75 éves korosztály 28 százaléka egyáltalán nem ismeri a témát.
A kutatás szerint a nemek között jelentős eltérés van, a férfiak sokkal jobban érdeklődnek a metaverzummal kapcsolatos információk iránt. A megkérdezettek közük 41 százalék azon férfiak aránya, akik legalább egy keveset tudnak róla, míg a nőknél mindössze 17 százalék ez az érték. Azok a férfiak, akik nem is hallottak még a technológiáról 19 százalékot képviselnek, miközben a nők esetében ez majdnem a duplája, 38 százalék.
Sokan tartanak a mesterséges intelligenciától
A mesterséges intelligencia esetében sokkal kedvezőbb a kép. A válaszadók legnagyobb része, 82 százaléka oktatási céllal használja a technológiát, 54 százalék saját célra, 34 százalék munkavégzés során alkalmazza. Gyakoriságot tekintve a válaszadók közül kimagasló, 40 százalékos azok aránya, akik csak párszor használták, kipróbálták ezt az új technológiát. Számottevő, 21 százalékos azok aránya is, akik legalább heti egyszer használnak AI-t.
A teljes munkaképes korú népesség jelentős része úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia csökkenteni fogja a jövőben rendelkezésre álló munkahelyek számát, a megkérdezettek 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább egyetért ezzel az állítással, a megkérdezettek negyede azonban nem tudja ezt a kérdést eldönteni.
Ugyanakkor ha a vizsgált mintát leszűkítjük azokra, akik már használtak mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert, sokkal kevésbé egyértelmű a sokaság vélekedése, hiszen azok aránya, akik nem tudják eldönteni, hogy a mesterséges intelligencia csökkenti-e majd a munkahelyek számát 25 százalékról 30 százalékra nő, miközben az egyet nem értők aránya 11 százalékról 17 százalékra emelkedik.
Az adatokból kiolvasható, hogy minél többet tud valaki a mesterséges intelligenciáról, annál kevésbé tart attól, hogy ez a technológia a későbbiekben elveszi a munkalehetőségét. Az is egyértelmű, hogy minél többet tud egy csoport a mesterséges intelligenciáról, annál pozitívabbra becsüli a munkáltatója hozzáállását a használatát illetően
– elemezte a számokat Zaránd Miklós, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.
Nem tudjuk, hogy elveszi-e a munkánkat az AI
A válaszadók között azok vannak többségben, akik szerint a munkáltatójuk nem támogatná, hogy mesterséges intelligencia programokat használjanak munkájuk során, 35 százalék vélekedett úgy, hogy a munkáltató legalább részben nem támogatná az AI használatát. Amennyiben azonban azokra a válaszadókra szűkítjük a megkérdezettek körét, akik már hallottak az AI-ról, többségbe kerülnek azok, akik nem tudják ezt a kérdést eldönteni. Azon a csoporton belül, akik már használtak AI-t, akkor 23 százalék szerint inkább támogatná a munkáltató az AI használatát a munkája során, 11 százalék szerint pedig határozottan támogatná.
Szintén elég megosztottan válaszoltak arra a kérdésre, hogy felválthatja-e a munkahelyi szerepüket a mesterséges intelligencia. Minden vizsgált csoport többsége úgy véli, hogy inkább vagy határozottan nem ért egyet azzal, hogy a közeljövőben ez lehetséges forgatókönyv lenne, ugyanakkor különbség figyelhető meg azok között, akik határozottan egyetértenek ezzel az állítással.
Azok, akik használják is ezt az új technológiát csak 7 százalékban nyilatkoztak arról, hogy határozottan úgy gondolják, hogy az AI kiválthatja a munkahelyi szerepük egy részét. A teljes népesség arányában, ahol olyan válaszadók is szerepelnek, akik még nem használták a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket ez az arány 11 százalék
– ismertette Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
Mennyire megbízható a mesterséges intelligencia?
Szintén érdekesen alakul a mesterséges intelligencia megbízhatóságával kapcsolatos kérdésekre adott válasz. Arra, hogy az AI elfogult válaszokat ad vagy nem, minden megkérdezett csoportban hasonló mintát láthatunk: a többség ez nem tudta eldönteni. Ugyanakkor azok, akik használtak már mesterséges intelligenciát, 30 százalékban inkább egyetértenek azzal, hogy elfogulatlan válaszokat ad a technológia.
A generatív mesterséges intelligencia tényszerűségével és pontos válaszaival kapcsolatban nem volt szignifikáns eredmény, a válaszadók többsége ezt nem tudta eldönteni. Szintén tanácstalanok voltak a válaszadók abban a kérdésben, hogy a generatív mesterséges intelligencia engedély nélkül használ-e fel szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat. Erre a kérdésre minden csoport döntő többsége a nem tudom eldönteni választ jelölte meg.
Összességében elmondható, hogy markánsabb véleménnyel vannak, akik használtak már AI-t azokkal összehasonlítva, akik még csak hallottak róla: a használattal egyenes arányban jobb véleménnyel vannak a megkérdezettek az elfogulatlanság kapcsán. Egyben a válaszok megbízhatóságával, jogi tisztaságával kapcsolatban elég nagy a tanácstalanság
– foglalta össze az eredményeket Takács Ádám, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.
