Hiába drágult, továbbra is népszerű a streaming a magyarok körében

Hiába drágult, továbbra is népszerű a streaming a magyarok körében

Az elmúlt években tapasztalt infláció az online streaming piacát is jelentősen érintette. A hazai felhasználók közül sokan visszafogták ez irányú költéseiket, és a többség további áremelkedésre számít 2024-ben.

Az előzetes  várakozásokkal ellentétben komoly változások nem történtek tavaly a fizetős streaming szolgáltatások előfizetőinek alakulásában, a kihasználatlanság és az egyre több szolgáltatás megjelenése azonban okozhat fejtörést a szolgáltatóknak – derült ki a Deloitte legfrissebb, digitális fogyasztói szokásokat felmérő Digital Consumer Trends kutatásának eredményeiből. Bár az infláció miatt a szórakozásra fordított összegek világszerte csökkentek, emiatt az egyes szolgáltatásoknál megfigyelhető némi lemorzsolódás és átrendeződés.

Miközben 2022-ben a válaszadók 51 százaléka nem változtatott előfizetői szokásain, 2023-ban a ennél valamivel kisebb arányuk, 46 százaléka nem növelte vagy csökkentette ilyen jellegű kiadásait. Ebben a két évben egyaránt 24 százalék volt azok aránya, akik új előfizetést kötöttek, ugyanakkor tavaly többen fizettek elő ismét olyan szolgáltatásra, amit korábban már igénybe vettek: míg 2022-ben 6 százalék, 2023-ban 9 százalék válaszadó volt ilyen.

Vannak azonban a szolgáltatók számára figyelmeztető jelek: annak ellenére, hogy a korábbi évhez képest kisebb volt azok aránya, akik nem változtattak előfizetési szokásaikon, többen mondták le a szolgáltatásukat 2023-ban, mint egy évvel korábban. A válaszadók 8 százaléka legalább egy előfizetését mondta le ideiglenesen, ők ezt később újra szándékoznak használni, ezen túl menően azonban további 7 százalék véglegesen törölte előfizetését – ismertette a trendeket Zaránd Miklós, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.

Az ingyenes streameket preferálják a magyarok

A felhasználók több mint négyötöde, pontosan 82 százaléka használ valamilyen ingyenes streaming szolgáltatót. A második legelterjedtebb a fizetős videóstreaming-szolgáltatók használata, amit a válaszadók több, mint a fele, 52 százaléka használ. Ennél kisebb arányban használnak a felhasználók fizetős zenestreaming-szolgáltatókat, ilyen szolgáltatásra nagyjából a felhasználók harmada, 34 százalék fizet elő. A válaszadók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem használ egy fizetős szolgáltatást sem és csak 16 százalék azok aránya, akik egy ingyenes streamingszolgáltatást sem használnak.

Az elmúlt egy évben a válaszadók legnagyobb hányada kihasználatlanság miatt mondta le előfizetését. 2022-ben ezen válaszadók aránya 37 százalékos volt, ez 2023-ra 31 százalékra zsugorodott. A második leggyakoribb okként az szerepelt, hogy kevesebbet tudott az adott felhasználó költeni, mert más területeken nőttek meg a költségei. Azonban a globális inflációs válság ellenére, ennek az oknak a gyakorisága csökkent, miközben 2022-ben még a válaszadók negyede mondta le ilyen indokkal az előfizetését, 2023-ban a már csupán válaszadók kevesebb mint ötöde, 19 százaléka hivatkozott erre.

Figyelemre méltó, hogy az előfizetésüket lemondók közül növekedett azoknak az aránya, akik azt túl drágának tartják, ill. úgy gondolják, hogy összességében túl sokat költenek előfizetésekre, ezt tavaly összesen 16 százalék gondolta így, de magasabb a szám a fiataloknál, ahol 22 százalék találta túl drágának a szolgáltatást. A 45-55 éves korosztályban pedig a kihasználatlanság mellett megjelenik az is, hogy nem tetszett neki semmilyen elérhető műsor, vagy megnézte már azokat a műsorokat, amiket kedvel. Az előző évhez képest szintén nőtt, tavaly 14 százalék volt azoknak az aránya, akik az ingyenes próbaidőszakot követően nem akartak előfizetni, és ugyanennyien gondolták azt, hogy már túl sok előfizetést kezelnek – ez adhat némi fejtörést a szolgáltatóknak – fejtette ki Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Sokan lemondtak a szórakozásról, de vannak, akik többet költenek rá

A mögöttünk hagyott 12 hónapban a szórakozásra fordított kiadások csökkentek a leginkább, a felhasználók 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamilyen mértékben visszafogta ilyen jellegű kiadásait. Ezzel szemben a válaszadók 10 százalék sokkal többet költött erre, 19 százalékuknak pedig mérsékelten emelkedtek a költségei.

A válaszadók adataiból kiolvasható, hogy a telekommunikációs szolgáltatók nagymértékű díjemelést hajtottak végre az elmúlt 12 hónapban, ugyanis a válaszadók csupán 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy csökkent az otthoni szélessávú internetre fordított kiadásainak mértéke, míg 46 százaléknak nőtt ugyanebben az időszakban – mutatta be Takács Ádám, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

Mobilköltések esetében a válaszadók 12 százalék nyilatkozott úgy, hogy csökkentek a kiadásaik valamilyen mértékben, ezzel szemben 40 százaléknak nőttek a mobilkiadásai. Szintén emelkedtek a TV előfizetésekre fordított kiadások, a válaszadók 31 százaléka számolt be erről, míg költségcsökkenést csak 15 százalék tapasztalt. Szélsőséges a technológiai eszközökre fordított kiadások alakulása: a megkérdezettek 34 százalékának növekedtek, 22 százalékának pedig csökkentek a kiadásai ugyanebben az időszakban.

Pesszimisták a hazai felhasználók

A jövőt illetően borúlátóak a magyar válaszadók, hiszen minden kategóriában többen gondolják úgy, hogy növekedni fognak a kiadásaik, mint ahányan csökkenésre számítanak. A legtöbben az előzőek években tapasztalt költségnövekedések folytatására számítanak, a telekommunikációs kiadásaik növekedésével kapcsolatban a válaszadók 38 százalék szerint a mobilköltéseik nőnek majd, 36 százalék szerint pedig az otthoni szélessávú internettel kapcsolatos kiadásaik fognak emelkedni.

Ebben a két kiadási kategóriában számítanak a válaszadók a legkisebb költségcsökkentésre is: 9 százalék szerint csökkenhet a mobilelőfizetések díja, és csupán 7 százalék gondolja úgy, hogy kevesebbet fog költeni otthoni internet hozzáférésre. A magyar válaszadók várakozásai szerint a technológiai eszközökre fordított kiadások is nőni fognak idén, 37 százalék számít erre.

A tartós hőség megterheli a szervezetet, különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek, az idősek, a várandósok, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel élők. A legmagasabb szintű hőségriasztást július 18-ig hosszabbította meg az NNGYK és a Katasztrófavédelem.

Az angol labdarúgó-válogatott utolsó pillanatban szerzett góllal hátrányból fordítva 2-1-re legyőzte a holland csapatot a németországi Európa-bajnokság Dortmundban játszott szerdai elődöntőjében. Kifejezetten nagy iramban kezdődött a mérkőzés, a várakozásoknak megfelelően valamelyest a hollandok voltak aktívabbak. Ugyan nagy helyzet nem volt a meccs elején, az Oranje mégis vezetést szerzett Simons egyéni villanásának köszönhetően, ugyanis labdaszerzése után egy pontos lövéssel maga is fejezte be az akciót. Hátrányban nagyobb sebességi fokozatba kapcsoltak az angolok, akik 11-esből hamar egy...