Előrejelzések szerint a mesterséges intelligenciát alkalmazó egészségügyi megoldások piaca az évtized végére közel 188 milliárd dolláros szegmenssé duzzad majd, ami csaknem ezerszerez növekedést jelentene a jelenlegi szinthez képest. Ez a hatalmas szám is arra utal, hogy jelentős orvostechnológiai ugrás előtt állunk, amely első körben a képalkotó diagnosztika és a radiológia területét forradalmasítja.
A mesterséges intelligencia jelenleg még nem képes arra, hogy orvosi döntéseket hozzon, viszont alkalmazásával több egészségügyi adatot tudunk elemezni, ráadásul pontosabban: a tapasztalatok szerint 600-700 százalékkal gyorsabban tudunk megnézni egy-egy vizsgálati anyagot a gépi asszisztenseink segítségével, ráadásul 20-30 százalékkal nő a szenzitivitás is, vagyis kisebb elváltozásokat is biztosabban tudunk érzékelni és azonosítani. Rendkívül hatékony eszköz tehát a döntéstámogatásban és pontosan látjuk az esetek sürgősségét, azt, hogy ki igényel akár azonnali, életmentő ellátást
– nyilatkozta Dr. Madácsy László, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Mesterséges Intelligencia Szekciójának vezetője, Endo-Kapszula Magánorvosi Centrum vezetője.
Ez nem is annyira a távoli jövő, hiszen mesterséges intelligencia-alapú megoldásokat már Magyarországon is alkalmaznak és fejlesztenek, így például mindenki által hozzáférhető az az applikáció, melybe fel tudjuk tölteni az anyajegyekről, bőrelváltozásról készült fotóinkat, a rendszer pedig 700-féle betegséget képes ez alapján azonosítani, javasol vény nélkül kapható készítményeket vagy szakorvoshoz küld minket.
Már tesztelési fázisban van egy olyan magyar hangelemző szoftver, mely a beszédben jelen lévő markerek elemzésével felismeri, ha az alany depresszióban szenved, de irányulnak fejlesztések például a sportolói teljesítmény előrejelzésére is. Persze globálisan számos forradalmi innovációt használnak napi szinten, elég csak a Da Vinci robotsebészeti eszközre gondolni (mely Magyarországon is végzett már epeműtétet), és azon kívül, hogy a gépek a szakellátás terültére is beszivárognak majd, a prediktív analitika területén várhatók hatalmas áttörések, melyek lehetővé teszik bizonyos betegségek kialakulásának prognosztizálását és megelőző beavatkozások elvégzését, a szinte egyénre szabott kezelést.
Szintén sok beteg életét változtathatják meg a testen hordható eszközök, MI-funkciókkal ellátott okosórák és vércukormérő készülékek, melyek egy friss kutatás szerint
nagyjából 300 000 életet mentenek meg évente és 50 milliárd eurót takarítanak meg az egészségügynek Európa-szerte.
Népbetegséggé váltak az emésztőrendszeri daganatok, ezek diagnosztizálásában és korai kezelésében nyitott új korszakot a robotikailag vezérelt, mágnesesen irányított kapszula-endoszkópia. Ez a technológia, melyet már néhány nyugat-európai egyetemi klinikán alkalmaznak, és itthon az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrumban lehet elérni, lehetővé teszi a teljes tápcsatorna precíziós feltérképezését és az esetleges elváltozások gyorsabb felismerését, bizonyos modulok pedig akár a szövettani mintavételt is helyettesíthetik. A mesterséges intelligencia bevonása a tapasztalatok alapján 99 százalékos hatékonysággal képes azonosítani a daganatos területeket, szemben a szakorvosok 70-80 százalékos arányával, vagyis ezen a területen igazán eredményes a gép és az ember együttműködése.
Ez a fejlesztés különösen amiatt komoly előrelépés, mert Európa-szerte komoly egészségügyi problémát jelent a béldaganatos esetek szaporodása. Főként a vastagbélrák vált népbetegséggé, és az egyre fiatalabb korosztályt érintő elváltozás Magyarországon kiemelkedően sok áldozatot szed, évente körülbelül 5000 ember veszti életét emiatt. Emiatt a szakemberek szerint a szűrés és a korai diagnózis ezért kulcsfontosságú lenne, amit ebben az esetben megnehezít az, hogy a hagyományos, tükrözéses módszer rendkívül kellemetlen.
Az Egyesült Királyságban, ahol a kapszulás és a CT-vel végzett virtuális colonográfia alapú vastagbélszűrés egy speciális szűrőprogramban ingyenesen érhető el, ott egyértelműen az a tapasztalat, hogy míg a hagyományos endoszkópos kolonoszkópiás vizsgálatra az emberek 25 százaléka megy el, miközben a nem invazív szűrő diagnosztikai lehetőséggel már a veszélyeztetett lakosság 40-50 százaléka élne. Ez nagyon fontos eredmény, mely világosan megmutatja, hány életet plusz lehetne így megmenteni
– foglalta össze Madácsy László.
Az eljárás során a páciens egy átlagos méretű kapszulát nyel le, melyet a mágneses erő kihasználásával egy robotkar juttat el az emésztőcsatorna azon pontjáig, ahonnan már a bélrendszer természetes mozgása viszi végig az emésztőcsatornán. Mindez csupán néhány órát vesz igénybe, a vizsgálat alatt ugyanakkor akár 50 000 felvétel is készül a diagnózisra váró páciensről, amely egy megközelítőleg 6-8 órás, részletes és hozzáértő elemzést kívánó leletanyagot eredményez.
Miközben az így elkészített felvételek átnézése egy tapasztalt orvos számára a mintegy 1,5 órás munka lenne, a mesterséges intelligencia bevonásával mindez 20 percre rövidül, mivel az algoritmus kiszűri a negatív képeket, így a szakembereknek már csak a gyanús felvételeket kell átnézniük, megvizsgálniuk.
