Az elmúlt években komoly változáson ment keresztül az internet világa. Miközben üdvözlünk a weboldalon típusú üzenetekkel már szinte alig találkozni a különféle honlapokon, a hétköznapokban rengetegszer ugrik fel elénk egy-egy weboldal sütikre vonatkozó szabályozása, amit a legtöbbször szinte már automatikusan el is fogadunk, anélkül, hogy átolvasnánk azt.
Ilyenkor a weblap egy olyan kódot helyez el a webböngészőben, ami alapján kapunk egy azonosítót. Ez nem azt jelenti, hogy a rendszer tisztában van vele, kik vagyunk a való életben, csupán azt fogja tudni, ha visszatérünk az adott oldalra.
A különböző nemzetközi szabályozások miatt a weboldal látogatók nyomon követése rendkívüli mértékben szigorodott az utóbbi években, de téves lenne azt hinni, hogy egyáltalán nem létezik. A hirdetők ugyanis főként ezen adatok alapján tudnak jól célozni, azaz úgy beállítani a hirdetéseket, hogy azokkal a kívánt célcsoportot érjék el
– magyarázta Dávid Ádám, a Kiszervezett Marketing Kft. ügyvezetője.
A szakértő szerint a különböző mérőeszközök úgy funkcionálnak, mintha a képernyő virtuálisan be lenne kamerázva. Pontosan látni, a felhasználók mennyi időt töltenek el az adott honlapon, számítógépről vagy telefonról keresték azt fel, melyik aloldalakra kattintanak rá és hogy honnan érkeztek.
Dávid Ádám kiemelte, hogy a felhasználók megfigyelésének jelentős marketingvonzata is van, hiszen ha valaki kikapcsolja a sütiket, olyan reklámokat fog kapni, amelyeknek a tartalma adott esetben egyáltalán nem is érdekli őt.
Amennyiben számunkra releváns reklámokat látunk, az sokkal jobb nekünk is, hiszen a Facebook hírfolyamunk nem lesz olyan, mint a spam mappánk a levelezésünkben. Ha érdektelen hirdetéseket kellene átgörgetnünk, a hirdetőnek is sokkal drágább lenne elérnie a célcsoportját. Ezzel nőnének a vállalkozások költségei, az beépülne a szolgáltatások és a termékek árába, mindezért a végfelhasználóval fizettetne. Minden azon múlik, hogy mennyien fogadják el a sütiket
– emelte ki a szakember.
Ugyanakkor egy jó marketingügynökség kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a hirdetések gyakorisága ne haladja meg azt a szintet, ami után a reklámok már idegesítőek, amivel már a kívánt hatás ellenkezőjét válthatják ki és kárára válhat a brandnek.
A szakember hangsúlyozta, hogy a weboldalak nem lehallgatják a készülékeinket. Ilyen gyanús esetekben is csak annyi történik, hogy paraméter alapján tűpontosan kategorizál minket az algoritmus, mire lehet szükségünk a közeljövőben, ami olyan érzést kelthet bennünk, mintha a telefonbeszélgetésünk alapján tenné mindezt.
Példaként említette, hogy ha valaki gyermeket vár, szinte biztosan babatermékes hirdetésekkel fog többször találkozni, ha pedig valaki nyaralni megy, akkor az utazással kapcsolatos reklámokra kell készülnie az azt megelőző napokban.
Azt veszem észre, hogy az emberek egyre kevésbé szeretik megosztani az adataikat bárkivel. A digitális lábnyom valóban egyre nagyobb, viszont azzal, hogy próbáljuk ezt korlátozni, csak saját magunknak ártunk, hiszen végül nekünk lesz drágább az adott termék, ha a cégek a szűrési lehetőségeit korlátozzuk és ezáltal nő a marketingköltség
– foglalta össze Dávid Ádám.
