Nagyon nem akarnak céget alapítani a magyarok

Nagyon nem akarnak céget alapítani a magyarok

A koronavírus-járvány első hónapját leszámítva öt éve nem alakult annyira kevés cég Magyarországon, mint februárban.

Februárban is folytatódott a magyarországi vállalatok számának csökkenése, több mint 2000 céggel lett kevesebb a hazai társas vállalkozások száma. Ugyan decemberben volt egy kísérlet a trend megfordulására, de a februári összes cégszám nem csak decemberhez – mint magas bázisszám –, de novemberhez képest is kevesebb lett.

A kivárás jellemezheti a piacra kilépőket, továbbra is mélyponton a cégalapítási kedv. Az Opten adatbázisa alapján az elmúlt 5 év során mindössze 1 olyan hónap volt, amikor kevesebb cég alakult, mint most januárban, és szezonálisan a februári cégalapítás is az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke lett. Februárban az újonnan létrejött vállalkozások száma nem érte el a megszűnő cégek 60 százalékát sem.

Feltételezhető, hogy a gazdasági szereplők sokat tanultak az elmúlt 30 év történéseiből. Tapasztaltabbak, megfontoltabbak lettek, és a cégalapítási kedv csökkenése akár pozitív üzenetet is hordozhat. A mai gazdasági helyzetben nem a kapkodás, kétségbeesés jelei mutatkoznak azzal, hogy „alapítsunk gyorsan – hagyjuk a régit magára” hozzáállást látjuk, az adatok szerencsére nem ezt erősítik – elemezte a helyzetet Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője.

A megszűnések száma kiugróan magas volt januárban és februárban is, míg januárban az elmúlt öt év legmagasabb értéke (a megszűnések száma megközelítette a 4,5 ezret), addig februárban az elmúlt öt év szezonális legmagasabb értéke lett. Ezen belül a végelszámolással megszüntetett cégek adják az egész 71 százalékát.

Nem okozott meglepetést a szakértők körében a végelszámolás magas aránya, ugyanis úgy tűnik, hogy beértek a tavalyi kata-változásához köthetően elindított végelszámolások. Az adatok alapján valószínűsíthető, hogy az egyszerűsített végelszámolási eljárások domináltak, aminek pozitív üzenete is lehet, amennyiben a cégek jellemzően nem hagytak maguk után tartozást, hiszen ellenkező esetben át kellett volna fordulniuk felszámolásba.

A megindított cégbírósági eljárások – végrehajtási eljárások nélkül – száma normalizálódni látszik. Az eljárásokon belül a felszámolások súlya jelentős, közel 40 százalék, ami még mindig magasnak számít, azonban a végelszámolási eljárások tekintetében visszarendeződés figyelhető meg, ami a szokásos szezonális szintre esett vissza, szemben a kata szabályainak változását követő kiemelkedő értékekkel. A kényszertörlési eljárások száma meglepően alacsony, nem éri el az 1100-at sem, ami az elmúlt 5 év legalacsonyabb januári értéke – a moratóriummal nem érintett időszak kivételével.

A felszámolások száma februárban is átlépte az ezres nagyságrendet, 1281-es értékkel. Ez azt is jelenti, hogy a február egymás után már a hatodik olyan hónap volt, amikor a felszámolási eljárások az ezres számot meghaladták. A mögöttünk hagyott fél évben több felszámolási eljárás indult, mint a 2018-2021 években évente összesen, ami lehet egy visszajelzése annak, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben számolni szükséges a fizetésképtelenség erősödésével. 

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.