A KSH mindössze két és fél hónappal az adatfelvételi időszak végét követően közzétette a népszámlálás első eredményeit. Hazánk népessége a cenzus adatai alapján 9 millió 604 ezer fő, és országszerte 4 millió 593 ezer lakást regisztrált a hivatal.
Ez az adat a népesség jelentős csökkenését jelenti, hiszen 2011-ben még 9 millió 938 ezer fő volt Magyarország népessége.
Alegutóbbi két népszámlálás közötti időszakban mind a születések, mind a halálozások száma ingadozott. A 2011-es év jelentette a mélypontot a születési statisztikában, azonban az utóbbi éveket fokozódó gyermekvállalási kedv jellemezte, a teljes termékenységi arányszám a történelmi mélypontot jelentő 2011. évi 1,23-ról 1,5 fölé emelkedett.
Az adatok gyors feldolgozását segíti, hogy a 2022-es volt az első népszámlálás, amely teljesen elektronikusan zajlott.
Október 1. és 19. között mindenki önállóan, online tölthette ki a kérdőívet, majd a számlálóbiztosi szakaszban és a pótösszeírás során a számlálóbiztosok digitálisan rögzítették az interjú keretében gyűjtött adatokat. Az eredmények mielőbbi közléséhez az is hozzájárul, hogy a hiányzó adatokat állami adatbázisokból pótolja a hivatal..
Az állami adatbázisok igénybevétele, a népszámlálási adatok adminisztratív adatforrásokból történő előállításának gyakorlata azért is különösen fontos, mert a tervek szerint a 2022. évi volt az utolsó – adatfelvételi módszer tekintetében – hagyományos népszámlálás Magyarországon. A következő összeírás adatait már kizárólag adminisztratív források feldolgozásából fogja kinyerni a KSH, összhangban a több országban jelenleg is alkalmazott gyakorlattal – vázolta fel a jövőre vonatkozó kilátásokat Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.
A népszámlálás során összegyűjtött adatok a nemzeti adatvagyon részét képezik, azok az adatvédelmi szabályok korlátai között, összesített formában minden felhasználó rendelkezésére állnak majd. A népszámlálás eredményei megbízható alapot nyújtanak az egész országot, illetve az egyes településeket, valamint a szűkebb lakókörnyezetet érintő gazdasági, társadalmi és területfejlesztési döntések előkészítéséhez.
Ezen kívül fontos információkkal szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, de segítik a vállalkozásokat is, amelyek az eredmények ismeretében biztosabban, tudatos adathasználattal tervezhetik tevékenységüket, például egy új üzlet vagy gyár megnyitását, vagy a helyi szolgáltatásaik bővítését.
