A céges autókat is egyre gyakrabban váltja ki a carsharing

A céges autókat is egyre gyakrabban váltja ki a carsharing

A praktikusság mellett anyagi megfontolások miatt is egyre vonzóbb alternatívájává válik az autómegosztás a céges autóknak. Magyarországon már több carsharing vállalkozás is működik.

Az elmúlt években Budapesten és vonzáskörzetében is egyre népszerűbbé vált az autómegosztás magánjellegű használata, amiben a fenntartás drágulásán túl az a felismerés is közrejátszik, hogy a saját tulajdonú gépjárművek akkor is viszik a pénzt, ha egyetlen métert sem teszünk meg velük. Márpedig egy idei felmérésből az derül ki, hogy a járművezetők harmada 10 kilométernél is kevesebbet gurul naponta a saját kocsijával, miközben a fővárosban nyilvántartott autók száma rendületlenül nő: az elmúlt öt évben 15 százalékos emelkedést mutatott.

A Nyugat-Európában tapasztalt élénkülést követően immár hazánkban is egyre gyakoribb az autómegosztás vállalati szintű használata. Azt, hogy eleinte óvatosabban nyert teret az üzleti mobilitás újgenerációs ága, részben egy sor régi beidegződés magyarázza. Ezek egyike, hogy a magyarországi üzleti döntéshozók egy része hagyományosan gondolkozik, ha arról van szó, hogyan támogatják a munkába járást.

A Share Now és a HR Fest 2021 szeptemberi online felmérésének tanúsága szerint

a megkérdezett cégvezetők 58 százaléka a dolgozók tömegközlekedésére (BKK, MÁV, Volán) áldozott, és ettől alig maradt el azok aránya, akik a saját tulajdonú gépkocsik, illetőleg a céges autók használatát támogatták (55 és 54 százalék).

Biztató ugyanakkor, hogy növekedik az autómegosztásban rejlő költségcsökkentési lehetőségek felismerése a döntéshozók körében. Ideális alternatíva például a rövidtávú, esetleg céges taxit kiegészítő vagy épp kiváltó élethelyzetekben, amellett, hogy a költségmegtakarítás is jelentős lehet. A lízingelt autóflotta fenntartásához viszonyítva is jelentősen csökkenthetőek a költségek, pláne, ha az autózási szokásokat is optimalizálja egy vállalkozás, hiszen a Share Now esetében nincs fix havi díj, csak a tényleges használat alapján történik az elszámolás.

Tovább növeli a szolgáltatásban rejlő potenciált, hogy az autós mobilitást ezáltal változatosabb formában, nem csak státusz autókkal lehet biztosítani a munkatársaknak. Ezzel alternatívát teremtve a vállalkozások számára egy olyan időszakban, amikor több cég is csökkenti a céges autók számát.

Nem meglepő a fenti előnyök ismeretében, hogy a megkérdezettek negyede már 2021-ben is aktívan használta az autómegosztást: a legtöbben üzleti találkozókra jártak megosztott autóval (67 százalék), ám ettől alig maradt el a munkába járás (63 százalék), illetve a munkatársi juttatás (52 százalék). Eközben a kategória munkáltatói márka építésében is fontos tényező lehet. Az innovatív és fenntartható autós közlekedés a Share Now Magyarország 2022-es felmérése szerint a budapesti carsharing felhasználók több mint fele már most is használja munkába járáshoz az autómegosztást, míg 30 százalékuk gyakrabban használná, ha a munkahelyük támogatná a carsharing használatot.

A megoldás üzleti keretrendszerbe történő beépítése mellett szól, hogy az szja-mentesen, azaz egyszeres költségszorzóval nyújtható, így pedig a vállalati cafeteria-rendszerbe is könnyedén beilleszthető – fejtette ki Koralewsky Márk, a Share Now Magyarország digitális üzletfejlesztési igazgatója. A költséghatékonyságot ráadásul a szolgáltatás egyik legelőnyösebb tulajdonságának tartják a felhasználók: ezt a felmérésre válaszadók 48 százaléka ítélte fontosnak, ami alig marad el a rugalmasságtól (53 százalék).

A gazdaságossági szempontok mellett az autómegosztás környezeti hatásai is jelentősek. Egyetlen közösségi autó akár 10 saját járművet képes kiváltani a városi forgalomban, ami alacsonyabb kisebb szén-dioxid kibocsátást, kevesebb forgalmi dugót és javuló parkolási esélyeket jelent, összességében tehát rengeteget javít azoknak a településeknek az életminőségén, amelyekben a carsharing fajsúlyos tényezővé válik.

A tavalyi népszámlálás adatai szerint hazánk népessége 9 millió 604 ezer fő. A nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké azonban jellemzően gyarapodott. Emelkedett a lakások száma és mérete is, azonban egy lakásra kevesebb lakó jut.