Számos kérdés lengi körül a gyógyszergyártókra kivetett új különadót

Számos kérdés lengi körül a gyógyszergyártókra kivetett új különadót

December 23-án jelent meg, és másnap hatályba is lépett kormányrendelet kiterjesztette a nyári különadó-szabályozást többek között a gyógyszergyártók számára is.

A módosít�� rendelet értelmében különadó fizetési kötelezettség terheli a TEÁOR 21.10 (Gyógyszeralapanyag-gyártás) és a TEÁOR 21.20 (Gyógyszerkészítmény gyártás) szakágazat szerinti tevékenységet végző társaságokat. A különadó átmeneti jelleggel, a 2022-es és 2023-as adóévek tekintetében került bevezetésre.

A nettó árbevétel alapján jön a sávos adózás

A különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti (az adóévi éves beszámoló alapján meghatározott) nettó árbevétel – amely tekintetében fontos megjegyezni, hogy nem tartalmazza a jogdíjból (törvényben foglalt definíciónak megfelelő) származó ellenérték összegét.

A különadó mértéke sávonként progresszívan, az alábbiak szerint változik:  

  • 50 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó árbevétel esetén 1 százalékos az adókulcs
  • 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó árbevétel esetén 3 százalékos az adókulcs
  • 150 milliárd forintot meghaladó éves nettó árbevétel esetén 8 százalékos az adókulcs

Az időzítést tekintve a 2022. adóévre vonatkozó különadót az adózó a 2023. adóév ötödik hónapjának huszadik napjáig szükséges, hogy megállapítsa, bevallja és megfizesse. A 2023. adóév vonatkozásában pedig már különadó-előleg megállapítása, bevallása és megfizetése is szükséges lesz, amelyet a 2023. adóév tizenegyedik hónapjának huszadik napjáig kell majd teljesíteni. A 2023-as adóévre vonatkozó különadót pedig ezen adóévet követő ötödik hónap 20. napjáig kell megállapítani, bevallani, valamint – az előlegként meg nem fizetett adó összegének erejéig – megfizetni.

Még rengeteg a kérdés

Tekintve, hogy az adóalanyok köre az általuk végzett tevékenység TEÁOR-besorolása alapján kerül meghatározásra, felmerül a kérdés, hogy önmagában az érintett tevékenységek cégnyilvántartásban történő szerepeltetése adófizetési kötelezettséget keletkeztet-e azon társaságok számára, amelyek ténylegesen nem végzik a vonatkozó gyártási tevékenységet – foglalta össze az első felvetést Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője. A rendelet megfogalmazása a tartalmi szempontú értelmezést támasztja alá, tehát, hogy csak a ténylegesen gyógyszerkészítmény/gyógyszeralapanyag-gyártást végző vállalkozások esnek adókötelezettség alá.

Hivatalos értelmezés és gyakorlat hiányában azonban a kérdés továbbra is bizonytalan. Ezenfelül nem látható előre, hogy a hatóságok milyen módon fogják ellenőrizni az adókötelezettség fennállását és milyen módon kell igazolniuk a cégeknek, hogy az adott adóévben ténylegesen nem végeztek gyártási tevékenységet – egészítette ki Bella Márió, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának szenior menedzsere.

Mivel a különadó a gyógyszerkészítményeket és gyógyszeralapanyagokat gyártó cégeket célozza, kérdésként merül fel, hogy a vegyes – tehát adókötelezettséget keletkeztető gyártási és egyéb, például kereskedelmi, logisztikai – tevékenységet végző vállalkozások is a teljes nettó árbevételük után kötelesek-e az adót megfizetni.

A rendelet jelenlegi szövegezéséből arra következtethetünk, hogy a különadó alapjának meghatározása során nincs lehetősége az adózónak szegmentálni árbevételét az általa végzett különféle tevékenységei között.

A fenti tárgyalt esetek mellett, egyes üzleti modellek esetében további gyakorlati kérdések merülhetnek még fel a bérgyártás, eltérő üzleti éves adózók, valamint a rendelet területi hatálya kapcsán. A bizonytalanságokra figyelemmel javasolt minden olyan vállalkozásnak, amelyet érinthet az adókötelezettség áttekinteni a tevékenységét.

Magyarország 20 évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás évfordulóját évek óta futóversennyel ünneplik Budapesten, a rendezvényév évre rengeteg embert mozgat meg. A 20 kilométeres távot egyéniben és csapatban is teljesíteni lehetett.

A Budapesti Értéktőzsdén is érződött az egész Európára jellemző kedvezőtlen befektetői hangulat. A BUX eséséből a főbb részvények többsége is kivette a részét.