Az Európai Uniós statisztikai hivatalának adatsorai szerint 2021-ben a 16 és 74 év közötti uniós polgárok 89 százaléka használta az internetet a kutatás időpontja előtti 3 hónap során legalább egy alkalommal. Ráadásul az egyik legnépszerűbb a kulturális tevékenység volt, ideértve többek között az online hírolvasást is. Az internetes böngészők 72 százaléka olvasott online híroldalakat, hírmagazinokat vagy újságokat.
Az öt évvel korábbi, 2016-os adatokhoz viszonyítva ez 2 százalékpontos emelkedést jelent, így kijelenthető, hogy az online hírfogyasztás népszerűsége tovább nőtt az EU-ban. 2021-ben a legmagasabb Finnországban (93 százalék), Litvániában (92 százalék), Csehországban (92 százalék), Horvátországban (90 százalék), valamint Görögországban (90 százalék) volt a tagországok közül. Ezzel szemben a legalacsonyabb ez az arány Romániában (59 százalék), Németországban (62 százalék), Franciaországban (63 százalék), Olaszországban (64) és Belgiumban (67 százalék) volt.
Az adott időszakban online híroldalakat a hazai lakosság 87 százaléka olvasott. Ennek fényében elmondható, hogy ilyen téren az élmezőnyben van Magyarország – nyilatkozta Károly Róbert PR szakértő, marketing tanácsadó, a KRPR alapítója.
A fenti adatok ismeretében jogos a kérd��s, hogy mennyire szorították ki a digitális sajtótermékek a nyomtatott kiadványokat Egy döntő többségében magyar felhasználók megkérdezésével végzett kutatásból kiderült, hogy a legtöbb időt a közösségimédia-felületeken töltjük. Azonban nem biztos, hogy ez a leghitelesebb, ha tájékozódásról van szó. Információforrás tekintetében a Z generáció például a legmegbízhatóbbnak elsősorban az online megjelenő cikkeket tartja, ezt követik a nyomtatott magazinok, és csak a harmadik helyen találhatók a közösségimédia-felületek. A megkérdezettek 70 százaléka vásárolna könyvet, valamint 20 százalékuk nyomtatott magazint. Ugyanakkor csupán 17 százalék azoknak az aránya, akik csak online szeretnek informálódni.
Ha hiteles információforrásról van szó, még az olyan fiatal generáció képviselői is mint a Z, előnyben részesítik pillanatnyilag az online megjelenő cikkeket és a nyomtatott magazinokat a közösségimédia-felületekkel szemben. Ebből is látszik a hagyományos média jelentősége
– emelte ki Károly Róbert.
Nem elhanyagolható a szaksajtó szerepe sem. Azokat a sajtóorgánumokat sorolhatjuk ide, amelyek szűkebb témaköröket érintenek kiadványaikban. Ráadásul számos esetben online és nyomtatott formában egyaránt aktívak. Olvasóik gyakran szakmabeliek, akik az átlagnál jobban érdeklődnek bizonyos témák iránt.
Legyen szó akár objektív hírről vagy vélemény cikkről, belföldi vagy külföldi eseményről, gazdasági, kultúra, életmód, gasztronómiai, sport, bulvár, technológiai vagy egyéb témáról, a sajtóorgánumok szerepe megkérdőjelezhetetlen.
A vállalatok életében rendszerint jelentős szerepe van az úgynevezett kommunikációs mixnek. Ez lényegében azt foglalja össze, hogy hol, hogyan és mit kommunikáljon, adott esetben reklámozzon magáról a vállalkozás. Erre természetesen számos lehetőség létezik. A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek a kültéri reklámok, a hírlevelek, valamint a közösségimédia-felületek is. Azonban a hagyományos médiának ezen a téren is fontos funkciója lehet.
A sajtóorgánumok tájékoztató szerepük mellett, számos reklámlehetőséget is biztosítani tudnak. Azonban, mint hitelesnek tartott kommunikációs csatornák, a hírnévépítés, hírnévkezelés során is fontos szerepet tölthetnek be. Ennek köszönhetően nemcsak marketing, de PR szempontból is kiemelt szerepük lehet a jövőben is
– hangsúlyozta Károly Róbert.
A szakértő azzal zárta gondolatait, hogy napjainkban a vállalatoknak a kommunikációs mix megalkotásakor mindenképpen érdemes lehet evidenciában tartani a médiahirdetési lehetőségeket, valamint a PR-t, sajtókommunikációt egyaránt.
