Nem szándékos támadás áll a lengyelországi rakétabecsapódás mögött

Nem szándékos támadás áll a lengyelországi rakétabecsapódás mögött

Kedden este rakétatalálat ért egy lengyel települést, két ember életét vesztette. A vizsgálatok szerint nincs szándékosság a NATO-területet ért találat mögött.

Semmi sem utal arra, hogy szándékos támadás lett volna Lengyelországgal szemben a Przewodówban történt robbanás – jelentette ki szerdai varsói sajtóértekezletén Andrzej Duda lengyel elnök. A biztonságért és védelemért felelős lengyel miniszterekkel folytatott tanácskozást követő, Mateusz Morawiecki kormányfővel közös sajtóértekezleten Duda elmondta, hogy az Ukrajna ellen intézett keddi orosz légicsapások a lengyel határhoz közeli területeket is érték. Érthetőnek nevezte, hogy Ukrajna az orosz rakéták ellen légvédelmi rakétákkal is védekezett.

Egyáltalán semmilyen jel nem utal arra, hogy Lengyelországgal szemben szándékos támadás történt volna – fogalmazott az elnök, véletlen balesetnek minősítve az eseményt.

Feltehetőleg SZ-300-as, a '70-es években a Szovjetunióban gyártott rakéta csapódhatott be.

Nincs bizonyíték arra, hogy a rakétát az orosz fél lőtte volna ki, ezzel szemben nagy a valószínűsége, hogy az ukrán légvédelem által használt rakétáról van szó. Az előzetes helyszíni vizsgálat arra utal, hogy a kelet-lengyelországi Przewodówban nem hagyományos robbanás történt, inkább a maradék lőszer gyulladhatott fel a rakéta lezuhanásakor.

Duda megerősítette, hogy a helyszínen továbbra is lengyel és amerikai nyomozók dolgoznak.

Mateusz Morawiecki a közös sajtóértekezleten elmondta, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy az ukrajnai orosz támadásban az egyik rakétát valóban nagyon szerencsétlen módon lőtték ki, Lengyelország területére csapódott be anélkül, hogy az valamelyik fél szándéka lett volna.

A bizonyítékok többsége alapján elmondható, hogy a NATO alapszerződése 4. cikkelye szerinti eljárás ezúttal nem lesz szükséges. Ez a jogi eszköz azonban továbbra is rendelkezésre áll – zárta gondolatait a lengyel kormányfő.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerdán szintén úgy nyilatkozott, hogy nincs jel arra, hogy a keddi kelet-lengyelországi robbanás szándékos támadás eredménye lenne, és arra sem, hogy Oroszország katonai offenzívát indítana a NATO ellen.

A norvég politikus a NATO-tagállamok nagykövetei részvételével tartott rendkívüli tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy az előzetes elemzések szerint az incidenst valószínűleg egy ukrán légvédelmi rendszer rakétája okozta, amelyet azért lőttek ki, hogy megvédjék az ukrán területet az orosz cirkálórakétáktól.

Oroszországnak abba kell hagynia ezt az értelmetlen háborút, a NATO pedig továbbra is támogatni fogja Ukrajna jogát az önvédelemhez – jelentette ki Stoltenberg.

Közölte továbbá, hogy több szövetséges tagállam is bejelentette, hogy kész növelni a légvédelmi eszközök mennyiségét Ukrajnának, erről még a szerdai nap folyamán tanácskoznak az érintett országok.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.