Az Opten-Bridge Business Jövőkép Mátrixa október végén szondázta, hogy milyen hangulatban vannak a cégvezetők hazánkban. Az üzleti és privát hangulatfelmérés célja az volt, hogy tisztább helyzetképet adjon arról, hogyan érzik magukat a hazai cégvezetők. És, ami talán még érdekesebb: mire számítanak, hogyan fogják magukat érezni 3 hónap múlva. 270 cégvezető válaszolt a felmérés keretében.
A hangulatfelmérés ötletét a közel 50 fős Bridge Vezetői Közösség egy szeptemberi beszélgetése adta, melyen az üzleti vezetők a jelenlegi gazdasági helyzetre reflektálva beszélgettek a jövőképükről.
Általános benyomásként érzékelhető volt, hogy zsong a vezetők feje
– számol be Pistyur Veronika a Bridge Budapest vezetője, arról honnan jött a Jövőkép Mátrix ötlete. Úgy látta, van, aki világ végét kiált, van, aki lehetőséget lát a visszaesésben, de még többen össze vannak zavarodva, nehezen birkóznak meg az állandósult bizonytalansággal, tervezhetetlenséggel. A találkozó olyan inspiráló volt, hogy az Optennel eggyel tovább gondolták az ebben a szimpla kérdésben rejlő lehetőséget.
A hangulatfelméréssel az Opten és a Bridge Budapest egy tisztább helyzetképet szeretne nyújtani arról, hogy vagyunk privát és hogyan üzletileg, mert a két érték nem biztos, hogy egybe vág.
Egy szerencsésebb szektor empatikus vezetője érezheti magát éppolyan kiábrándultnak, mint a bajban lévő iparágak vészforgatókönyveket felállító szereplői
– mutat rá a felmérés kétsíkúságára Pistyur Veronika.
A Jövőkép Mátrix 1-10-ig terjedő skálán vizsgálja, hogy hogyan alakul a cégvezetők jövőképe a turbulensen változó gazdasági környezetben az üzleti területen, illetve a személyes életükben. (1 szélsőségesen negatív – 10 szélsőségesen pozitív) Azzal, hogy az Opten és a Bridge Budapest negyedévente megméri a hangulatot és valós helyzet-és jövőkép értékelést ad, segíthet tisztábban látni és kiszámítani, vajon az üzleti partnereink, a munkavállalóink, a potenciális piacunk milyen hangulatban van – magyarázzák a kezdeményezők.
Csorbai Hajnalka, az elemzés vezetője beszámolójában ismertette, hogy október végén a válaszadók üzletre vonatkozó jövőképének átlaga – 5,77 – ez minimálisan haladja meg a középértéket, amely alatt a jövőkép érzet negatív irányba fordul. A vállalkozások érzik a nehézségeket, a kihívásokat, ami előtt állnak és az elkövetkező 3 hónapban romló gazdasági környezetben gondolkodnak – előrejelzés átlaga 5,65.
A pozitívabb jövőkép dobogójának első helyezettje a szolgáltatás szektor – ebben a szektorban a legegységesebb a vélemény is. Ezt követi az ipar és építőipar. A kereskedelem szereplői között szignifikánsan rosszabb a jövőkép, eléggé kiszolgáltatottnak érzik magukat a jelenlegi helyzetben, ők a legborúlátóbbak a vizsgált körben. Igaz, hogy ez az a terület, ahol az eltérések is a legnagyobbak a válaszadók pontszámaiban.
Az elkövetkező 3 hónapban minden terület romlásra számít. Kizárólag a szolgáltatási szektorban marad minimálisan pozitív a jövőkép, a többi szektorban már középérték alá süllyed a pontszám. Az építőipar területén érzik azt a megkérdezettek, hogy leginkább számítani lehet romlásra, míg a mezőgazdaságban a jövőkép nem változik érdemben.
A személyes – privát életre vonatkozó – jövőkép index szignifikánsan magasabb értéket mutat a válaszadók összességének tekintetében, mint az üzleti index. Ugyanakkor a közel 6,5 pontos átlagérték a jelenlegi környezetben egyáltalán nem tekinthető alacsonynak. Az adatok azt sugallják, hogy a cégvezetők a magánéletben tapasztalható pozitív jövőképből töltekeznek, készülve a még nehezebb időszakokra.
Míg a nagyvállalati és a mikrovállalkozói réteg kicsit pozitívabb jövőképpel rendelkezik üzleti vonalon, addig a KKV szektor kissé borúlátóbb. Ez némi összefüggésben lehet azzal is, hogy a mikrovállalkozók bíznak a személyes kapcsolataikban, a nagyvállalatok, pedig a tőkeerejükben és a kialakult válságmenedzsment folyamataikban. A KKV cégek ugyanakkor gyakran tőkehiányosak és a folyamatok sem alkalmasak mindig a tiszta kép kirajzolására. Ráadásul napjainkban Magyarországon csaknem 300 000 olyan KKV cég m��ködik, amely még nem találkozott gazdasági válsággal (vagyis a 2008-as válságidőszak után alapították őket).
Szintén érdemes megvizsgálni a cégtulajdonosok és a kinevezett vezetők közötti jövőkép szintjén mutatkozó eltéréseket. Míg az jelenlegi üzleti helyzetet hasonlóan látják és értékelik (minimálisan pozitív jövőképpel), úgy az elkövetkező 3 hónap várakozásai erősen eltérnek egymástól. A cégtulajdonosok sokkal borúlátóbbak, egyértelműen negatív jövőképet jósolnak. Érdekes kontrasztban áll ez azzal, hogy a cégtulajdonosok privát jövőképe szignifikánsan pozitívabb és az – vélhetően a stabil anyagi háttér miatt is – a következő negyedévre vonatkozóan sem mutat jelentős visszaesést.
