A pandémia és a háború is komoly pofont adott az építőiparnak

A pandémia és a háború is komoly pofont adott az építőiparnak

A koronavírus járvány, illetve Ukrajna orosz inváziója jelentősen megzavarta a globális ellátási piacot. A két esemény hatással volt és van többek között a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, illetve az építőiparra egyaránt.

A pandémia elején, 2020 márciusától májusáig minden tekintetben csökkentek a beruházások, de egészen októberig nem volt jelentős emelkedés. 2020 novemberére azonban elérte a 12 százalékos növekedést, amely nem tartott sokáig – mutatta ba a grj.hu elemzése.

2020 év végére az építőipar termelési volumene az adatok alapján valamelyest elmaradt az egy évvel korábbitól. Csak az épületek esetében történt növekedés, minden más építmény kapcsán több mint 16 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Az ingadozások nem mutattak változást a következő évben se, viszont elmondható, hogy 2021-ben már némi növekedés látszódott.

A járvány ellenére egy év alatt 29 százalékot nőtt a beruházások száma, amely hatalmas változás a 2020-as adatokhoz képest. Viszont érdemes megemlíteni azt is, hogy az építőipar termelői árai átlagosan 11-12 százalékkal magasabbak voltak, mint a koronavírus-járvány idején.

Mi történt 2021-ben az építőiparban?

2021-ben jelentősen növekedett a beruházások száma, köszönhetően annak, hogy a koronavírus járvány jócskán alábbhagyott. Bár voltak még hullámok, összességében a gazdaság elkezdett helyreállni, egyre több építkezésbe fogtak az emberek és a cégek. A táblázatból kivehető, hogy bár februárban nem voltak kedvezőek a számok, ezt követően folyamatos növekedésbe kezdett az építőipar termelési volumene.

Júliusra az előző év azonos időszakához képest sikerült 128 százalékot hozni, ami jelentős emelkedésnek bizonyult. Ez pénzben kifejezve 510 milliárd forintot jelent, míg ez a szám 2020 júliusában mindössze 336 milliárd forint volt.

2021-ben volt még egy kiemelkedően jó hónap. Novemberben ugyanis 602 milliárd forintnyi értékben történt beruházás az építőiparon belül. Ez 2020-ban mindössze 457 milliárd forint volt. A növekedés tehát jól látható, azonban idén egy kissé máshogy alakultak a számok.

A háború is befolyásolja az építkezéseket és a beruházásokat

Azt gondolhatnánk, hogy a februárban kitört háború miatt az építőiparban visszaesések történtek, ez azonban nem egészen így történt. Ha csak azt nézzük, hogy márciusban a tavalyi évhez képest 10 százalékos volt az emelkedés, akkor máris láthatjuk, a harc nem volt azonnal hatással a gazdasági helyzetre.

Habár 2022 júniusára mindez megfordult, az ipar viszonylag gyorsan helyreállt. Míg az idei év nyár elején közel 9 százalékot csökkent az építőipari termelés, addig 2022. júliusára a számok ismét növekedésbe kezdtek. Augusztusban viszont ismét stagnálás volt tapasztalható, így egyelőre tisztán látszik, hogy idén már nem lesz nagymértékű emelkedés ezen a piacon.

Végezetül elmondható, hogy a COVID-19 hatására az építőipar volumene 2020-ban némileg csökkent, 2021-ben viszont azt láthatjuk, hogy folyamatos növekedés kezdődött.

Ami viszont az orosz-ukrán háborút illeti, ennek hatása nem azonnal érződött meg az építőiparban, viszont a kitörést követő 3. hónapban már erősen érezhető volt a visszaesés. Egy hónap alatt 11 százalékot csökkent a termelési volumen, amit szinte minden piaci szereplő megérzett.

Két év alatt a változás növekedő tendenciát mutatott, bár egyes hónapokban igen gyenge teljesítményt tapasztalhattunk, illetve voltak kiemelkedően jónak számító időszakok. A járvány évében (2020.) nagyjából 5 százalékot csökkent az építőipar 2019-hez képest. 2022. januárja és augusztus között azonban sikerült meghaladni az előző év azonos időszakának teljesítményét.

Míg 2021-ben csak 2800 milliárd forint volt a beruházás összege 8 hónap alatt, addig ebben az évben ez a szám már 3900 milliárd forint felett van. Ez tehát közel 30 százalékos emelkedést jelent, bár az idei év végére ez még jelentősen változhat, hiszen az árak emelkedése miatt minden piaci szereplő kétszer átgondolja, hogy mire költi a pénzét.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.