Egyre több cég verseny a szűkülő piacért az építőiparban

Egyre több cég verseny a szűkülő piacért az építőiparban

Egyre több aggasztó jel mutatkozik a nyári építőipari céginformációs adatok között. Bár az egész évet nézve még jól áll a szektor, a legfrissebb adatok már a termelés csökkenésére hívják fel a figyelmet.

Az építőipar a gazdaság hullámzásainak egyik legjobban kitett ágazat. Így különösen érdekes megfigyelni azt, hogy mi történik most az ágazatban, amikor a recessziós várakozások egyre erősebbek az egész világgazdaságban. A piaci és központi beruházások visszaesése erősen visszavetheti a szektor teljesítményét, még úgy is, hogy a családtámogatási politika és kedvezményes építőipari áfa egyelőre megmarad Magyarországon.

Az építőipar a hazai gazdaság egyik húzóágazatának számított 2021-ben, és eddig 2022-ben is. A gazdaság bruttó hozzáadott értékének mintegy 6 százalékát adja az építőipar, és a 2020-as, koronavírus-járvány okozta válság évét leszámítva ez az érték még növekedett is az elmúlt 5 évben. A környezet rendkívül kedvező volt, hiszen mind a központi beruházások, mind a családtámogatási politika, mind a kedvező hitelkamatok a szektor felfutását támogatták. A hitelkamatok ugyanakkor 2022-ben igen meredek emelkedésbe kezdtek, és az állami építőipari beruházások is várhatóan csökkennek majd az államháztartási egyensúly javítása érdekében.

A termelés növekedését az elmúlt években követte a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozások számának növekedése is. Az Opten adatbázisa szerint az elmúlt évek jelentős növekedésének hatására jelenleg 65 ezer társas vállalkozás és mintegy 85 ezer egyéni vállalkozás működik az építőiparban. A gazdasági hatások mellett ugyanakkor a kata szabályozás szigorítása is erősen befolyásolja a szektor legfrissebb céginformációs adatait.

Az építőiparban a többi ágazathoz képest mindig is sok volt az új és megszűnő vállalkozás, azaz a szektor magas cégfluktuációval rendelkezett. A cégek számának általános növekedése ugyanakkor nem volt mindig jellemző a területre, az elmúlt 2-3 évben azonban igen. 2020 eleje óta a társas vállalkozások száma 55 ezerről 65 ezerre emelkedett, míg az egyéni vállalkozások számának emelkedése ennél is meredekebb volt. Két és fél év alatt 64 ezerről 85 ezerre emelkedett az egyéni vállalkozások száma. Ez recessziós időszakban ugyan érdekes, de nem teljesen szokatlan, hiszen korábbi válsághelyzetben is megfigyelhető volt hasonló jelenség, amikor sok vállalkozó vagy éppen alkalmazott került kényszerpályára, és új vállalkozások tömegei jöttek létre. A 2021-es és 2022-es év ugyanakkor már inkább pozitívnak mondható az építőipar szempontjából, és a vállalkozások számának növekedése töretlennek mondható mind a recessziós, mind a konjunkturális időszakban.

Habár a szektorban még egyértelműen növekszik a vállalkozások száma, a termelési adatok már sokkal vegyesebb képet mutatnak. A KSH legfrissebb – júniusi – adatai alapján az építőpari termelés volumene 8,1 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakánál, és 5,5 százalékkal alacsonyabb a májusi értéknél. Tehát a júniusi kibocsátás nem sikerült túl jól a szektorban, ugyanakkor fontos azt is kiemelni, hogy 2021 júniusa egy kiugróan erős hónap volt az építőipari termelésben, így egy erős bázishoz képest mutatható ki a visszaesés. Szintén fontos kiemelni azt is, hogy a 2022-es év első hat hónapjának összesített termelési volumene még 7 százalékkal magasabban van a 2021 első félév adatainál. A 2022 június végi szerződésállomány 1,2 százalékkal van magasabban, mint a 2021 féléves adat, ami azért azt valószínűsíti, hogy rövid távon még várhatóan nem lesz komoly recesszió a területen.

Az Opten céginformációs mutatói között is találunk aggasztó jeleket az építőipart illetően. Az egyik figyelemre méltóbb jelenség a felszámolások száma. Július folyamán 125 építőipari társas vállalkozás ellen indult felszámolás, és 2022-ben a havi felszámolások átlagos értéke közel kétszerese a COVID előtt tapasztalt értékeknek. Azaz a területen sok az új vállalkozás, de sajnos sok a kifizetetlen számla is, így a lánctartozások kialakulásának veszélye nőtt a területen. Másik látványosabb jelenség, hogy 6 300 egyéni vállalkozás került végrehajtás alá július folyamán, ami szintén közel kétszerese a korábban megszokott értékeknek. Július folyamán 95 társas vállalkozás került végelszámolási eljárás alá és 243 cég kényszertörlés alá, ezen megszüntetésre irányuló eljárások mennyisége azonban nem számít kirívónak a területen.

Összességében elmondható, hogy még van lendület az építőiparban, de kérdés, hogy a futó projektek át tudják-e hidalni a keresleti oldalon várható visszaeséseket. Ha a kamatlábak sokáig magasak maradnak, akkor vélhetően a hitelezés visszaszorulása meg fog látszódni az építőipar termelésén is. A jelenlegi trend alapján a vállalkozások számában azonban további növekedés várható még év végéig. 2022 végére az ágazatban működő társas vállalkozások száma 66 ezer körül lehet majd, míg az egyéni vállalkozások számának növekedése lelassul, de így is 86 ezer fölötti egyéni vállalkozói szám várható év végére.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) júliusra vonatkozó értéke átlagosan 14 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Vas, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.

Hirdetés

Átvenné a Budapesten bezáró posták többségét a világ egyik legnagyobb független postai és üzleti szolgáltatási hálózata. A Mail Boxes Etc. szerint ez jó lehetőség lehet mindkét vállalat számára a piaci pozíciójuk erősítésére, miközben az érintett hivatalok közszolgálati státusza továbbra is biztosított lenne.

Magyarországon évente 8-10 ezer embert diagnosztizálnak tüdőrákkal. A tüdődaganatoknál az egyik fő kezelési lehetőséget a kemoterápia jelenti, azonban eddig nem volt arra módszer, hogy megállapítsák, az egyes betegeknek melyik szer a leghatékonyabb. Mostanáig.

Az utasok visszatérésével párhuzamosan fokozatosan bővül a Budapest Airport hosszú távú járathálózata is; Dél-Korea nemzeti légitársasága, a Korean Air a téli menetrendben heti két közvetlen járatot indít Budapest és Szöul között.