Százötven Magyarországon tartózkodó ukrán családdal köt egy évre szóló támogatási szerződést, és további kétezerötszáz ukrajnai menekülőt részesít háromhavi támogatásban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, hogy a hosszú távon itt maradó családok integrációját elősegítse, életük újrakezdését megkönnyítse. A segítő programok az önálló lakhatásban, a gyerekek közelgő iskolakezdésében, a szülők elhelyezkedésében egyaránt hathatós támogatást jelenthetnek. A mindennapos ügyintézésen, a nyelvi nehézségek áthidalásán és a családok életét kísérő szociális segítők munkáján túl az érintettek pénzbeli támogatást is kapnak, amit a szociális szférában új elemként megjelenő humanitárius kártyára utal a Szeretetszolgálat, ezzel pedig kizárólag az előzetesen meghatározott kiadásokat lehet fizetni.
Az uniós forrásból megvalósuló integrációs programban résztvevő családokat a Máltai Szeretetszolgálat regionális szervezetei választják ki. Az eddig kiválasztott családok nagy részében az édesapa már évek óta valamelyik magyarországi nagyüzem vendégmunkásaként dolgozik, a háború kitörését követően pedig utána jöttek a családtagjai is. A programba azonban nemcsak a régóta itt dolgozó alkalmazottak kerültek be, a résztvevők képzettsége változatos, gépész, könyvelő és balettművész egyaránt megtalálható közöttük.
A Máltai Szeretetszolgálat családgondozói figyelemmel kísérik a családok mindennapjait, és szükség esetén segítséget nyújtanak. A gyermekek szeptembertől magyar iskolában folytatják tanulmányaikat, jellemzően a lakóhelyükhöz közeli általános iskolába íratták be őket. Az első időszakban a karitatív szervezet munkatársai még intenzíven vesznek részt a családok életében, később a segítők szerepe fokozatosan csökken, majd egy év után a családoknak képessé kell válniuk az önálló életre, illetve magyarországi tartózkodásuk költségeinek előteremtésére.
Az integrációs program mellett a Máltai Szeretetszolgálat háromhónapos segítő programot is indított, ez utóbbit a menekülők számára felajánlott adományokból fedezi a karitatív szervezet. A programban 2500 személy kaphat havi 30 ezer forintos támogatást, egy négytagú, kétgyermekes család így 120 ezer forintban is részesülhet három hónapon át. A pénzt humanitárius kártyára utalja a Szeretetszolgálat. A Mastercard bankkártyával nem lehet készpénzt felvenni, csak az előre beállított kiadásokat fizethetik vele. A humanitárius kártyával az eddigi gyakorlat szerint a menekültek jellemzően élelmiszereket, gyógyszereket, ruhaneműket és higiéniai termékeket vásárolhattak, Budapesten pedig a tömegközlekedésre is válthattak vele jegyet vagy bérletet.
A beilleszkedést segítő programok részeként augusztusban százhetven menekült gyermek töltött egy-egy hetet a Máltai Szeretetszolgálat táboraiban.
Hat hónap telt el a háború február 24-i kitörése óta. Fél év alatt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hetvenezer ukrajnai menekültnek nyújtott közvetlen segítséget Magyarországon, 415 tonna segélyszállítmányt juttatott Ukrajnába 482 millió forint értékben, az utóbbi hetekben indult programjai révén pedig 3000, hosszú távon Magyarországon maradó menekült beilleszkedéséhez, esetleges letelepedéséhez nyújt segítséget.
A háború kitörését követően a Szeretetszolgálat segítő pontokat nyitott a menekülők fogadására. Beregsurányban, Budapesten, Debrecenben, Győrött és Miskolcon hat hónap alatt hetvenezer ember kért és kapott segítséget a máltai szervezettől. A határt gyalogosan átlépő menekülők közül 27 ezer embert szállításában vett részt a karitatív szervezet, melynek szállásain 11 ezren pihentek meg néhány napra a tovább indulás előtt, összesen 47 ezer „vendégéjszakát” töltve az ideiglenes menedékhelyeken. Orvosi ellátásban, egészségügyi szolgáltatásban 720 menekülő részesült. Az érkezőket fogadó segítő pontokon nyolcezer, a raktárakban és a háttérintézményekben pedig több mint tizenegyezer műszakot láttak el a Szeretetszolgálat dolgozói és segítői, ebből 7500 alkalmat önkéntes szolgálatban teljesítettek.
A Máltai Szeretetszolgálat budapesti központi raktára február 24-től április 10-ig folyamatosan, heti hét napon át működött, az adományok fogadásában és továbbításában 179 önkéntes segítette a kilenc főállású dolgozót. A Határ úti raktár 26 teljesen megrakott nyergesvontatót indított az Ukrajnában várakozó belső menekültek ellátásának támogatására, kisebb teherautói és furgonjai pedig 121 alkalommal lépték át a határt. Az elsősorban tartós élelmiszerből, illetve higiéniai termékekből, kisebb tábori felszerelésekből és praktikus eszközökből álló szállítmányok többsége a beregszászi járási Máltai Szeretetszolgálathoz érkezett, néhány alkalommal azonban az ország belsejébe, a Kárpátokon túlra is vitt segélyt a magyarországi máltai szervezet.
A beregsurányi határátkelőnél jelenleg is folyamatos, 24 órás szolgálatot teljesít a Máltai Szeretetszolgálat, az első menekült hullám fogadásakor kihelyezett eszközei konténerekben ma is ott vannak, bár az utóbbi időszakban itt belépő napi 150 menekülő közül már csak néhány tucatnyian kérnek segítséget.
A menekültek ellátásában a Máltai Szeretetszolgálat számos intézménye vesz részt, a munkába az ukrán határtól távol eső településeken is bekapcsolódtak. Győrött például 400 önkéntes fordult meg a Szeretetszolgálat „kék diszkontnak” nevezett raktárában, ahol rendkívüli logisztikai feladatot jelentett a helyben felhasznált élelmiszerek kezelése. A városi Máltai központban külön „étlap tanácsot” tartottak a közreműködők, hogy változatosan étkeztessék a szállásokon elhelyezett családokat, és a segélyszervezet minden nap visszajelzéseket kért, hogy az ukrán menekülők hogyan fogadták a nekik készített egyszerű ételeket, például az ötszáz tojásból sütött rántottát. Sátoraljaújhelyen a gyermekek felügyelete jelentett különös kihívást, volt, amikor három asszonnyal tizenhét gyermek érkezett. Számos fiatal asszony karonülő kisbabájával menekült el a háború elől, több esetben pedig a Máltai Szeretetszolgálat ideiglenes menedékhelyeiről kerültek kórházba szülő asszonyok, majd ide tértek vissza az újszülöttel.
