Júliusban tovább romlott a GKI konjunktúraindexe

Júliusban tovább romlott a GKI konjunktúraindexe

A GKI konjunktúraindexe júliusban több mint egyéves, tavaly március óta nem látott mélypontjára esett. A felmérés szerint ez év hetedik hónapjában a cégek és a lakosság pesszimizmusa hasonló mértékben erősödött.

Az üzleti bizalmi index júliusi csökkenése kizárólag az ipari várakozások érezhető romlásának következménye. A többi ágazat várakozása ugyanis júniushoz képest javult, bár egyike sem érte el a májusi szintet. Az ipari bizalmi index júliusban a tavaly áprilisi szintre esett. Egyaránt romlott az elmúlt időszaki és a várható termelés, a rendelésállomány – ezen belül az export – és a készletek megítélése. Az építőipari termelők hangulata – kéthónapos romlás után – júliusban pozitívan korrigált.

A magasépítők kilátásai ugyan tovább romlottak, de a mélyépítőké érezhetően javultak, bár továbbra is ez az alágazat a pesszimistább. Érezhetően javult a rendelésállománnyal való elégedettség, az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos viszont csak kevésbé. A kereskedelmi bizalmi index ugyan kissé emelkedett júniushoz képest, de így sem sokkal magasabb a koronavírus-járvány idején tapasztaltnál. A kereskedelmi cégek főleg rendelésállományukat ítélték meg a júniusinál kedvezőbben, de eladási pozíciójukat is jobbnak látták, míg készleteiket kissé kedvezőtlenebbnek. A szolgáltató vállalkozások körében az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése egyaránt javult, az előző negyedévi forgalomé viszont romlott.

Júliusban megállt az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandóságának április óta tartó enyhe romlása, az építőipar kivételével minden ágazatban több a létszám bővítését, mint a csökkentését tervező cég. A vállalatok tevékenységének bővítését továbbra is főleg a munkaerőhiány akadályozza. Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme április óta erősödik, bár egyre kisebb mértékben. A cégek áremelési törekvése júliusban összességében nem változott, nagyobb felük kifejezetten áremelésre készül, kivéve a szolgáltatókat. Az árak növelését főleg a kereskedelmi és az építőipari cégek tervezik, utóbbiaknál ez a törekvés júliusban felerősödött.

A fogyasztók inflációs várakozása több hónapos erősödés után kissé gyengült. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az orosz-ukrán háború kitörése óta a vállalatok és az emberek is hónapról hónapra egyre drámaibbnak látják. Ehhez a pénzügyi mutatók alakulása és a kormányzat egyensúly-javító lépései is hozzájárulhattak.

A GKI fogyasztói bizalmi index a május-júniusi jelentős romlást követően júliusban ennél kisebb mértékben hanyatlott tovább, s az elmúlt három év minimumára csökkent. A lakosság három hónapja egyre rosszabbnak érzi saját pénzügyi helyzetét, megtakarítási lehetőségét, valamint a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.