Sok családi vállalkozás nőhet nagyra a következő években

Sok családi vállalkozás nőhet nagyra a következő években

Nemcsak külső menedzser alkalmazásával válhat eredményesebbé egy családi cég, hanem a közreműködő családtagok és a meglévő munkatársak képzésével, üzleti folyamatainak modernizálásával, a vállalati kultúra átalakításával, valamint a család és a vállalkozás közötti kapcsolat rendezésével is.

A hazai vállalatok fele családi vállalat, a kis- és középvállalkozások a világszerte a GDP 40-70 százalékát adják. Egy átlagos hazai családi cég működési rendszere és vezetési módszerei azonban az egy mérettel kisebb, nem családi vállalkozásokénak felelnek meg. Emiatt a családi cégek nem tudják teljes mértékben kiaknázni üzleti lehetőségeiket: nehezebb növekedniük, nemzetközi piacra kilépniük és az utódlásról dönteniük. A Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus Családi Vállalatok Központjának szervezésében június 16-án Budapesten megrendezett 4. Nemzetközi Családi Vállalati Konferencián erre a problémára keresték a választ a felkért vállalati és egyetemi előadók.

Miért kerülnek hátrányba a családi vállalatok, és hogyan fejlődhetnek?

Drótos György, a Corvinus Családi Vállalati Központ vezetője egy Corvinus-kutatás eredményeit ismertetve arról beszélt, hogy a hazai családi cégek fejlődését egy idő után hátráltathatják az elsőgenerációs alapítók személyes jellemzői, döntéshozatali eljárásai, valamint a vállalatmérethez szükséges menedzsmentismereteik elégtelensége. További akadály lehet a család és a vállalkozás túlzott összefonódása. A helyzet megváltoztatását a követhető minták hiánya is nehezíti.

A hátrányok meghaladására több területen célszerű egymással párhuzamos erőfeszítéseket kell tenni – szögezte le a szakember.

A családi cég erősítheti a vállalatirányítását modern pénzügyi, controlling, marketing-, HR-megoldásokkal, írásba foglalt stratégiával, szabályozókkal. A vállalkozás fejlődhet a családtagok és a meglévő munkatársak képzésével, de külső szakemberek megbízásával is. További feladat a vállalati kultúra újraformálása például a teljesítményelv alkalmazásával, valamint profi arculat és kommunikáció használatával. A professzionalizáció emellett a tulajdonos család és a vállalat kapcsolatának újragondolását igényelheti családi alkotmánnyal, családi tanáccsal, utódlási tervvel – hangsúlyozta az előadó. Önmagában azonban csak egy-egy szegmens fejlesztésével nem lehet megúszni az átalakítást: az átfogó üzleti stratégia, a mögöttes folyamatok megváltoztatása, és új döntéshozatali eljárások bevezetése nélkül az csak pénz- és időpocsékolás.

A Corvinus ajánlása szerint a családi vállalatok profivá válásához az alábbiakat érdemes észben tartani:

  • A professzionalizáció nem egyszeri pillanat, hanem több éves folyamat.
  • Nem egyetlen projekt, hanem egybekapcsolódó programelemek összessége.
  • A hosszú távra szóló döntésektől a rövid távúak felé érdemes haladni (például: jövőkép és stratégia elsőként), felülről lefelé.
  • Alapos tervezés, előkészítés, majd óvatos lépések szükségesek a cég- és termékimázs megvédése érdekében.
  • Érdemes bevonni a – potenciális – utódokat.
  • Érdemes bevonni külső szakértőket.
  • A változás terjedjen ki mindenkire a cégen belül.
  • Számítani kell az ellenállásra, érdemes figyelmet fordítani a munkatársak bevonására, a kommunikációra.

A Corvinus-kutatók további tanácsa a folyamat sikerességéhez, hogy az alapító a személyesen legyen jelen végig, és a cég az átalakuláskor hangsúlyozza a családi értékeit.

Az alapítóban, a régi munkatársakban felmerülhet a feleslegesség érzése, erre lehetséges megoldás az átképzés, és az, hogy ha új területeken vállalnak szerepet, például az ügyfélkapcsolatokban – tette hozzá Drótos György. A professzionalizáció akár az utódlás mozgatórugója is lehet: egy átlátható, jól szervezett és adatvezérelt vállalat vonzóbb a potenciális utódoknak, mint egy, az alapítóhoz szorosan kötődő mechanizmusokkal működő cég.

A család-vállalkozás kapcsolatok profi alapokra helyezését – és annak lelkét, a családi alkotmányt – eddig alulértékelték a családi cégek fejlődésében – mondta a konferencián Wieszt Attila, a Corvinus vezető kutatója.

Spanyol és német kutatások szerint a családi alkotmánnyal rendelkező cégek magasabb profitrátát értek el, mint azok, ahol nem volt ilyen megállapodás. A Corvinus 2017-es kutatása szerint Magyarországon a családi cégek 3 százalékában volt családi alkotmány, ezek itthon is magasabb teljesítményt nyújtanak, de további feltétel, hogy a család-cég kapcsolatuk is szabályozottabb legyen és a család elkötelezettséget mutasson a vállalkozásban. Az alkotmány mint eszköz nem mindenható: akkor érdemes megalkotni, ha már a család második generációjából is csatlakoztak a céghez, képesek partneri együttműködésre, és már kialakultak bizonyos operatív egyeztetési szabályok, és közös céljuk a hosszú távú fennmaradás.

Nagy erővel folyik a kerékpárutak építése az osztrák fővárosban, hiszen nagy az igény rájuk. Idén májusban ugyanis rekordot döntött a kerékpárosok száma a bécsi utakon, a különböző helyszíneken elhelyezett forgalomszámlálók 33 százalékkal több biciklistát észleltek tavaly májushoz képest.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és az E.ON hálózatos szakemberei példaértékű összefogásának köszönhetően rekordidőn belül madárvédelmi burkolat került a villanyoszlopokra. A hamvas rétihéja hazánkban fokozottan védett madárfaj, költőállománya mindössze 45-60 pár.