Nem csupán a bitcoin platformja, hanem a digitális jövő kulcseleme is a blokklánc

Nem csupán a bitcoin platformja, hanem a digitális jövő kulcseleme is a blokklánc

A blokklánc kifejezést kapcsán, a legtöbben a bitcoinra vagy az elmúlt időszakban tapasztalható kriptopiaci hullámvasútra gondolunk, miközben a technológia sokkal több ennél. A villámgyorsan digitalizálódó világban ez jelentheti a megosztott információk biztonságának és hitelességének zálogát

A blokklánc kifejezés a kriptovaluták megjelenésével és villámgyors elterjedésével robbant be a köztudatba, napjainkra pedig már 2100 milliárd dollárt öntöttek a befektetők a piacba, nagyon úgy tűnik tehát, hogy a technológia hosszabb távra is kivívta az emberek bizalmát. De vajon mit is takar pontosan ez a szó?

A blokklánc (ahogy a neve is jelzi) egy adatblokkokból álló digitális lánc, melynek elemei nem módosíthatók vagy hamisíthatók, vagyis a technológia lehetőséget ad arra, hogy az általunk megosztott információkat senki ne manipulálhassa. Ha valaki látta a Hálózat csapdájában című filmet – melynek főszereplője egy személyiséglopás súlyos következményeivel küzd –, az pontosan tudja, miért fontos ez átdigitalizált világunkban. Habár a kormányok, központi szervek világszerte szkeptikusak a technológiával szemben, valójában a decentralizációé a jövő: a blokkláncok széleskörű elterjedésével saját magunk rendelkezhetünk majd az adatainkkal – vélekednek a Protechtor szakértői.

A blokklánc az adatalapú társadalom szürke eminenciása

Fontos hangsúlyozni, hogy a blokklánc esetében egy háttértechnológiáról van szó, amely nem hoz majd olyan látványos változást az életünkbe, mint az internet elterjedése vagy éppen a mobiltelefonok megjelenése. A szakértők szerint viszont néhány éven belül már olyan alapvető fogalom lesz a mindennapokban, mint az IoT eszközök, az 5G vagy a Big Data, miközben észrevétlenül átformálja a minket körülvevő világot azzal, hogy ellenőrizetlen adatok helyett megkérdőjelezhetetlenül hiteles adatokat biztosít számunkra.

Ha már aktuális trendek: a blokklánc a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás területén is óriási áttörést hozhat azzal, hogy meggyőződhetünk az algoritmusokba kerülő információk megbízhatóságáról, és arról, hogy azokat a későbbiekben sem manipulálhatja senki. A technológia kétségtelenül összefonódik a tokenizáció kifejezéssel, ami nem csak egyre népszerűbb, de óriási üzlet is egyben.

Token akkor keletkezik, ha az érzékeny adatainkat kicseréljük egy algoritmus által létrehozott számra, vagyis tokenizáljuk. Ezt napjainkban leggyakrabban a bankkártyás fizetések során, illetve az e-kereskedelemben használjuk, így gond nélkül intézhetjük a tranzakciókat a tokennel, míg a kártya valós adatait nem kell felfednünk.

Ebben a megoldásban óriási üzleti lehetőségek rejlenek, olyanok, amelyekre egyelőre nem is gondolunk. A jövőben akár például az ingatlanokat is tokenizálhatjuk majd, így megvásárolhatunk egy négyzetméternyi területet mondjuk egy floridai nyaralóból, ezzel kereskedhetünk, ülhetünk rajta vagy továbbadhatjuk – vagyis pénzt csinálhatunk. A lényeg a technológiában van, nem kell ugyanis személyes bizalmat szavaznunk egy a föld másik felén tevékenykedő üzletkötőnek: elég ha tudjuk, hogy minden, a tranzakcióban szereplő adat és információ kétségkívül hiteles – fejtette ki Solymos Gyula, a 4iG CTO tanácsadója.

A blokklánc szinte mindent forradalmasíthet a mezőgazdaságtól a jegypiacig

A fenti példából is világosan látszik, hogy a technológia alapjaiban változtathatja meg az életünket a jövőben, ha széles körben alkalmazott megoldássá válik. Az első jó gyakorlatok az ellátási láncok átláthatóságával kapcsolatos törekvésekhez kötődnek, de hamarosan eljöhet az idő, amikor az adóbevallásunkhoz sem kell dokumentumokat kitölteni vagy kézhez kapni az M30-as nyomtatványokat, mert a folyamat teljes egésze megbízhatóan és transzparensen a digitális térben zajlik majd.

A blokklánc az energiaközösségek közötti elszámolást, vagyis a teljes energiapiacot is forradalmasíthatja, megoldhatja a vitás kérdéseket az épületüzemeltetésben, de az agráriumban is nagy ugrást hozhat, ha a drónoktól érkező hiteles adatokkal óriási területek, szomszédos gazdaságok termelési számait láthatjuk egyben. A legtöbb példa persze a pénzügyi szektorból érkezik, jelenleg is zajlik az ún. Adattárca projekt hazánkban, mely lehetővé teszi, hogy az MNB, a bankok és magánszemélyek vagy cégek közös és hiteles adatbázissal rendelkezzenek, ami segíti az ügyfélelégedettség növekedését és a takarékos, minden fél számára átlátható ügyintézést.

A blokklánc nyújtotta lehetőségekre ráadásul akár teljesen új üzleti folyamatokat is fel lehet építeni, melyre nagyon jó példákat hoz a hazai jegypiacon tevékenykedő Interticket.

A szektor természetesen régóta küzd a különböző visszaélésekkel, hamisítási kísérletekkel, főleg azóta, hogy a vásárlók könnyedén adhatják tovább a birtokukban lévő jegyeket és akár a közösségi oldalakon is nyerészkedhetnek velük. Ebben hoz majd nagy változást a tokenizáció, hiszen nem csupán egy PDF dokumentumba foglalt jegyet kapnak majd az ügyfelek, hanem egy általuk hozzáférhető tárcában található tokent. Így akár azt is kontrollálhatjuk, hogy hányszor lehet továbbadni a belépőt, illetve mennyiért, sőt, a továbbértékesítésnél is biztosíthatjuk, hogy az adott összeg egy meghatározott százaléka az előadó markát üsse – részletezte Országh Örs, a Blockchain Kompetencia Központ ügyvezetője.

Magyarország is felzárkózik, megalakult a Blockchain Koalíció

Magyarországon is van már platformaj a technológiával foglalkozó szakembereknek, ugyanis március 8-án a Digitális Jólét Program keretein belül megalakult a magyar Blockchain Koalíció, amely egy olyan fórumot kíván teremteni, ahol szélesebb körben vitathatják meg a blokklánc szerepét akár az ipar, az államigazgatás vagy bármely más szektor szereplőivel. Erre nagy igény mutatkozott, amit a jelenleg formálódó munkacsoportok száma is alátámaszt, ezek között pedig olyan is van, amely például a blokklánc és a mesterséges intelligencia találkozásának fontos kérdéseivel foglalkozik.

A Koalíció ráadásul az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont kezdeményezésére valósult meg, ami biztosítja a támogató hátteret a magyar döntéshozói és jogalkotói oldalról is. Az Európai Unió egyébként 2018-ban hozta létre az Európai Blockchain Partnerséget (EBP) azzal a céllal, hogy blokklánc-alapú szolgáltatásokat hozzanak létre a polgárok, a társadalom és a gazdaság javára és kialakítsák az Európai Blockchain Szolgáltatási Infrastruktúrát – ehhez Magyarország 2019 februárjában csatlakozott. Minden jel arra mutat tehát, hogy hamarosan hazánkban is berobbanhat a technológia széles körű alkalmazása, melyet bizony a mindennapokban is érzékelhetünk majd.

Hirdetés

Átvenné a Budapesten bezáró posták többségét a világ egyik legnagyobb független postai és üzleti szolgáltatási hálózata. A Mail Boxes Etc. szerint ez jó lehetőség lehet mindkét vállalat számára a piaci pozíciójuk erősítésére, miközben az érintett hivatalok közszolgálati státusza továbbra is biztosított lenne.

Magyarországon évente 8-10 ezer embert diagnosztizálnak tüdőrákkal. A tüdődaganatoknál az egyik fő kezelési lehetőséget a kemoterápia jelenti, azonban eddig nem volt arra módszer, hogy megállapítsák, az egyes betegeknek melyik szer a leghatékonyabb. Mostanáig.

Az utasok visszatérésével párhuzamosan fokozatosan bővül a Budapest Airport hosszú távú járathálózata is; Dél-Korea nemzeti légitársasága, a Korean Air a téli menetrendben heti két közvetlen járatot indít Budapest és Szöul között.