A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény értelmében minden ingatlanfejlesztéssel, -üzemeltetéssel, és -kezeléssel foglalkozó vállalat és ingatlanközvetítő cég köteles megfelelni az ügyfél-átvilágítási és kockázatértékelési kötelezettségnek.
A megkötendő új szerződéseket illetően így az ügyfél-átvilágítás körében a szolgáltatók feladata a személyes okmányok ellenőrzése, másolat készítése, tényleges tulajdonosi nyilatkozat megkövetelése és valamennyi adat rögzítése, nyilvántartása. Ezek figyelmen kívül hagyása esetén sem bérleti, sem üzemeltetési, sem adásvételi szerződések megkötésére nincs lehetőség.
A magyarok fele nem ismeri a vonatkozó törvényt
Ugyan a törvény 2017 óta érvényben van, csupán minden második magyar tudja, hogy az ingatlanközvetítőknek kötelezettsége elkérni az okmányokat és átvilágítani az ügyfeleket, derült ki az Opinio nem, iskolai végzettség, településtípus és lakóhely szerint reprezentatív, 1100 fős mintán készített országos közvélemény-kutatásából.
A penzmosasinfo.hu megbízásából végzett felmérésben külön is rákérdeztek azoknak a résztvevőknek a tapasztalataira, akik a közelmúltban vásároltak ingatlant. Ennek a csoportnak is kevesebb, mint a fele nyilatkozott úgy, hogy az ingatlanos az adás-vételi folyamat során elkérte tőlük a személyi okmányokat és leellenőrizte azokat, ismertette az adatokat Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosási szakjogász.
Megdöbbentő, de a válaszadók 82 százaléka nincs tisztában a tényleges pénzmosási átvilágítási kötelezettségekkel még úgy sem, hogy nemrég vásárolt vagy belátható időn belül vásárolna ingatlant.
Ezt támasztja alá, hogy mindössze 6 százalék tudta helyesen a felsorolt válaszlehetőségek közül, hogy pontosan melyik két okmányt kell átadnunk az ingatlanközvetítőknek, akiknek a személyi igazolványt és a lakcímkártya személyi számot nem tartozó oldalát kell ellenőrizniük.
A szakértő kiemelte, a közvélemény-kutatásból egyértelműen kirajzolódik az a trend is, hogy a magyarok még mindig nem szívesen adják ki a kezükből az okmányaikat.
A válaszadók csupán 19 százaléka válaszolt úgy, hogy teljes mértékben komfortosnak érzi, amikor elkérik az okmányait. 17 százalék érzi ezt kicsit zavarónak, 13 százalék pedig egyáltalán nem érzi ezt komfortosnak. A digitalizált világban az emberek még inkább elkezdtek odafigyelni a személyes adataik biztonságára, ugyanakkor bizonyos helyzetekben, mint például ingatlanvásárlásnál, kötelesek lennének ezt bemutatni a közvetítő kérésére – írta le a furcsa kettősséget a szakember.
Az ügyfél-átvilágítás közös érdek, nemcsak egy kötelező rossz
Az Opinio kutatásában azt is kérdezte, hogyan adnák át a legszívesebben a kitöltők az okmányaik tartalmát. 44 százalék azt felelte, akkor, ha előzetes tájékoztatást kap az eljárásról, 35 százalék pedig úgy, hogy ha egy applikáció használatával maga tölthetné azt fel. Dr. Tóth Judit Lenke megjegyezte, a felmérésben résztvevők túlnyomó többsége nyitott lenne egy olyan megoldásra, ahol saját maga végezhetné el az ügyfél-átvilágítást a saját telefonjával, hiszen így úgy érezhetnék, saját maguk birtokolják a személyes adataikat.
Azzal az állítással, hogy a pénzmosás megakadályozásában az ingatlanosnak is fontos szerepe lehet, a válaszadók harmada értett teljes mértékben egyet. A kitöltők 10 százaléka nem tudta megítélni a kérdést, és mindössze 8 százalék nem értett egyáltalán egyet ezzel a kijelentéssel.
A szakértő a kutatást értékelve elmondta, az ügyfél-átvilágítás mindkét fél érdeke, részben a társadalmi felelősségvállalás miatt is, ugyanis csak így lehet kiszűrni a csalókat, akik sokszor komoly bűncselekményekből összeszedett vagyont fordítanak lakás vásárlására.
Dr. Tóth Judit Lenke gondolatait azzal zárta, hogy a fentebb említett tényezők miatt az edukáció mindkét oldalon rendkívül fontos, amit az ingatlanirodáknál kell elkezdeni annak érdekében, hogy még átláthatóbb tájékoztatást tudjanak adni az ügyfeleiknek. Abban az esetben, ha egy ingatlanosnak nincsenek kész válaszai arra vonatkozóan, hogy miért fontos az átvilágítás, érdemes pénzmosási szakértőhöz fordulni mindezek tisztázása érdekében.
