Offshore jellegű országokhoz köthető vállalkozásokat alapvetően két okból hoznak létre vállalkozók, egyik az a vállalkozásokból kivont jövedelem optimalizálása adózási szempontból, a másik pedig általában a valódi tulajdonosok kilétének elrejtése, amit ezen országok kevéssé transzparens cégnyilvántartása biztosít. Egyik ok sem túl szerencsés a gazdaság működése szempontjából, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy önmag��ban az offshore tulajdonosi háttér még nem feltétlen jogszerűtlen.
Természetesen arra is van esély, hogy az offshore kötődés mögött valódi gazdasági érdek és folyamat húzódik, ugyanakkor ezen országok Magyarországhoz mért nagy távolsága, kis mérete, és ennek ellenére aránylag magas tulajdonosi – érdekeltségi viszonya azt jelzi, hogy nem csak szokványos kereskedelmi folyamatokról van szó az adóparadicsomokban.
A nagy offshore-boom
Az egzotikus országokhoz köthető cégek számának növekedése 2005 és 2009 között volt a leglátványosabb, ekkor néhány év alatt megháromszorozódott az adóparadicsomokba igyekvő vállalkozások száma. A jelenségre természetesen felfigyelt az adóhatóság, a jogalkotók és az üzleti partnerek is. Így néhány év stagnálás után csökkenni kezdett ez a fajta adóoptimalizálás és rejtőzködési gyakorlat.
Napjainkban körül-belül 2800 cég működik Magyarországon, amelynek közvetlen tulajdonosai között offshore jellegű országokat találunk, ami mintegy 60 százalékos csökkenés a 10 évvel ezelőtti adatokhoz képest. A közvetett – közzétett – tulajdonosi viszonyokat is vizsgálva jelenleg 4000 feletti hazai vállalkozás azonosítható adóparadicsomba bejegyzett tulajdonossal.
Az adóparadicsomokhoz köthető cégek száma nemcsak a szigorodó szabályozás miatt csökken, hanem a relatíve kedvező hazai adókulcsok miatt is. A hazai vállalati adókulcsok is sokat csökkentek ez elmúlt évtizedben, és európai viszonylatban is igen alacsonynak számítanak. A magyarországi adókulcsok miatt egyes európai országok már Magyarországra is adóparadicsomként tekintenek, a vállalkozóknak ezért ritkábban éri meg egzotikus országokat keresgélniük. A hazai gyakorlatban is vannak ugyan tulajdonosi szempontból kevésbé átlátható vállalkozási formák, mint például a részvénytársaságok, vagy tőkealapok, a stróman alkalmazási gyakorlatról nem is beszélve, összességében azonban a cégjogi szabályozás még jóval szigorúbb, mint a klasszikus adóparadicsomokban. Ezek miatt sok hazánkban bejegyzett vállalkozásnak még mindig megérheti egzotikus országokban lévő tulajdonosokkal „üzletelni”.
Hongkong és Málta feljövőben
A Magyarországon bejegyzett offshore hátterű vállalkozások listáját Ciprus vezeti mintegy 1164 vállalkozással. Ciprus listavezető helye ��vek óta megkérdőjelezhetetlen e tekintetben, ugyanakkor az országhoz köthető hazai cégszám stagnál. A Seychelles-szigetek szintén népszerű offshore célpont Magyarországon, ugyanakkor az ide köthető cégek száma már csökkenőben van. A feljövők között Máltát és Hong Kongot érdemes kiemelni, az ezen területekhez köthető cégek számának növekedése meghaladja a 10 százalékot. Néhány egzotikus ország szerepe csökken, ezek közé tartozik Panama, Belize, Szingapúr és a Marshall-szigetek.
Az elmúlt évtizedben évente 130-200 új, induló társas vállalkozás került bejegyzésre kimutatható offshore háttérrel Magyarországon, ami szintén azt jelzi, hogy az adóparadicsomok keresése még távolról sem ért véget. Sőt 2021-ben 132 ilyen társas vállalkozás került bejegyzésre, ami egy hajszállal magasabb is, mint a 2020-as érték. A jövőben várhatóan hasonló offshore bejegyzési számokkal találkozhatunk, ezen a trenden csak az adópolitika irányának változása módosíthatna. A szigorúbb hazai adókulcsok megnövelhetnék az offshore kötődésű cégek számát, ha az adókulcsok emelése nem jár együtt szigorúbb offshore szabályozással is. Nemzetközi szinten erős törekvés van az adóoptimalizálások világszintű csökkentésére, ugyanakkor a hazai adópolitika jelenleg az alacsony vállalati adókulcsokat preferálja a vállalkozások hazai környezetbe csábítására, így rövid távon e tekintetben éles váltások egyelőre nem várhatók.
