Idén is elkészítette a mesterséges intelligenciával kapcsolatos átfogó kutatását a GKI Gazdaságkutató Zrt.. Azt vizsgáljuk, hogyan viszonyulnak a magyarországi vállalatok az AI terjedéséhez, milyen lehetőségeket látnak benne, és milyen hatásokra számítanak működésük kapcsán. A jelenlegi, utolsó elemzés az AI vállalati alkalmazásának várható hatásait, a további felhasználásra vonatkozó terveket, valamint a technológia vállalati feladatokba történő bevonásának lehetőségeit vizsgálja.
A mesterséges intelligencia alkalmazásától várt hatások közül, az AI-t alkalmazó vállalatok körében továbbra is a munkaerő hatékonyságának és termelékenységének javulása a legmeghatározóbb: a vállalatok 94 százaléka számít erre. Az egyéb költségek csökkenésére számítók aránya 57 százalékra emelkedett (2025-ben még csak 44 százalék volt az arány), miközben a munkaerő kiváltását 29 százalék (2025-ben 21 százalék volt) és az árbevétel növekedését 31 százalék (2025-ben 26 százalék) várja. Az eredmények arra utalnak, hogy a vállalatok az AI alkalmazásában elsősorban a működési hatékonyság javításának és a költségek mérséklésének lehetőségeit látják, míg egyre több vállalat tervez elbocsátásokat az AI hatására.
Ezeken a területeken várják a mesterséges intelligencia térnyerését
Ágazati bontásban a kereskedelemben erősödtek leginkább az AI alkalmazásától várt hatások: a munkaerő kiváltását várók aránya 39 százalékra (2025-ben 14 százalék), az alvállalkozók kiváltására számítóké 35 százalékra (2025-ben 11 százalék), az árbevétel növekedését váróké pedig 48 százalékra (2025-ben 31 százalék) emelkedett. Az iparban elsősorban a költségcsökkentési várakozások erősödtek (47 százalékról 58 százalékra), míg az építőiparban a munkaerő kiváltására számító vállalatok aránya 0 százalékról 25 százalékra nőtt.
A teljes vállalati mintára vetítve visszafogottabb, de szintén erősödő várakozások rajzolódnak ki. A munkaerő hatékonyságának és termelékenységének javulását váró vállalatok aránya 52 százalékra emelkedett (a 2025-ös 28 százalékról), míg az egyéb költségek csökkenésére 31 százalék számít (szemben a 2025-ös 13 százalékkal). A munkaerő kiváltására és az árbevétel növekedésére vonatkozó várakozások szintén erősödtek: előbbi 7 százalékról 16 százalékra, utóbbi 8 százalékról 17 százalékra nőtt.
A mesterséges intelligencia vállalati feladatokba történő bevonhatóságának megítélését mérő egyenlegindex 2026-ban -30 pontot ért el, a -100-tól 100-ig terjedő skálán, szemben a 2025-ös -52 pontos értékkel. A 22 indexpontos emelkedés a vállalatok megítélésének javulását jelzi, ugyanakkor az index továbbra is negatív tartományban maradt. A változás hátterében elsősorban az alacsony bevonhatóságot jelző értékelések (1-es és 2-es) együttes arányának csökkenése áll, amely 71 százalékról 58 százalékra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan a közepes értékelések aránya emelkedett, míg a magas (4-es vagy 5-ös) értékelések aránya csak mérsékelten változott. Tehát az optimisták aránya nem nőtt, miközben a pesszimisták aránya radikálisan csökkent.
Jelentős eltérések a cégméreteknél
A vállalatméret szerinti bontás alapján a mikrovállalatok körében a legkedvezőbb a megítélés, ahol az egyenlegindex -16 pontot ért el. A közép- és nagyvállalatok esetében az index -24 pont, míg a kisvállalatok körében -38 pont volt. Ágazati bontásban az egyenlegindex az iparban -67 pontról -33 pontra, az építőiparban pedig -65 pontról -26 pontra emelkedett, ami mindkét ágazatban a mesterséges intelligencia vállalati feladatokba történő bevonhatóságának kedvezőbb megítélését jelzi. Ezzel összhangban az alacsony bevonhatóságot jelző értékelések aránya az iparban 81 százalékról 56 százalékra, az építőiparban pedig 81 százalékról 63 százalékra csökkent, miközben a közepes értékeléseké mindkét ágazatban emelkedett. Ez a tendencia összhangban áll az előző cikkünkben bemutatottakkal, amelyek az AI ipari és építőipari térnyerését, valamint a technológia alkalmazásának bővülését jelezték.
Az AI-t használó vállalatok 82 százaléka tervezi további mesterségesintelligencia-alapú alkalmazások használatát, habár ez az arány magas, előző évhez képest érdemi változás nem történt. A vállalatméret szerinti bontásban a közép- és nagyvállalatok körében a legmagasabb a további AI-alkalmazásokat tervezők aránya (93 százalék), míg a kis- és mikróvállalatoknál ez az arány 78-80 százalék. Ágazati bontásban a kereskedelemben figyelhető meg a legnagyobb nyitottság ezen a téren, ahol a vállalatok 87 százaléka (2025-ben még csak 74 százalék volt) tervez további AI-alkalmazásokat, szemben az ipar 84 százalékos és az építőipar 67 százalékos arányával.
Ezen kívöl két mintázatot érdemes még kiemelni. Egyrészt a nagyobb vállalatok körében erőteljesebbnek mutatkozik az AI további alkalmazására irányuló szándék, és több gazdasági hatást (munkaerő kiváltást, árbevétel növekedését) várnak. Másrészt a kereskedelemben 2025-höz képest valamennyi vizsgált hatás tekintetében jelentősen erősödtek a várakozások, s a további alkalmazásra is itt mutatkozik a legnagyobb szándék.