A társas vállalkozások számánál is gyorsabban emelkedik Magyarországon az egyéni vállalkozások száma. Csak 2021-ben 85 ezer új vállalkozó választotta ezt a vállalkozási formát, melynek következtében 2021 év végére 587 ezerre emelkedett az egyéni vállalkozások száma, és a trend további növekedést valószínűsít. Az egyéni vállalkozók száma 2019 óta magasabb, mint a társas vállalkozásoké, de a különbség 2021 során tovább növekedett, hiszen a cégszám növekedése ellenére is „csak” 530 ezer társas vállalkozás van jelenleg hazánkban.
Érdekes módon az egyéni vállalkozók számának növekedése 2021-ben meghaladta a 2020-as növekedést is, annak ellenére, hogy 2021-ben sokat szigorodtak a KATA szabályok a kapcsolt vállalkozások közötti kifizetések, az egy kifizetőtől érkező 3 millió forint feletti megbízások, valamint a külföldi kifizetőtől érkező bevételek adminisztrációja és elszámolása terén. A növekedés oka, hogy az egyéni vállalkozókhoz választható adózási formák – elsődlegesen a KATA – sok esetben még mindig kedvezőbbek, mint a társas vállalkozások esetében.
Az egyéni vállalkozások népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy viszonylag könnyű szüneteltetni a tevékenységet hosszabb-rövidebb időszakokra. Az egyéni vállalkozói tömeg nagy részét ugyanakkor nem a szüneteltetett tevékenységű vállalkozók adják. Jelenleg mintegy 91 ezer egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét, míg a koronavírus első hulláma alatt közel 110 ezer volt a szüneteltetők száma.
Az egyéni vállalkozások elemzésekor ugyanakkor fontos hangsúlyozni azt is, hogy a gazdaság számára hosszú távon milyen hatással lesz a növekvő egyéni vállalkozási tömeg. Rövid távon kétségtelen, hogy gazdaságélénkítő hatása lehet a laza adó-szabályozásnak, ugyanakkor az egyéni vállalkozói létnek vannak árnyoldalai is, különösen ilyen nagy tömegben.
Egyrészt az egyéni vállalkozók alacsony adminisztrációs kötelezettségei alacsonyabb transzparencia szinttel járnak együtt, ami a szürke gazdaság és a jogi kiskapukkal történő visszaélések irányába mutathat. Másrészt pedig vélhetően sokan – a 2021-es szigorodó szabályozás ellenére – nem a társas vállalkozási forma, hanem az alkalmazotti jogviszony helyett választják ezt a formát, színlelt szerződésekkel megtámogatva. Az így „foglalkoztatott” alkalmazottak pedig hosszú távon kiszolgáltatottabbak lehetnek munkaadójuk felé, a várható nyugdíjuk értéke pedig szintén sokkal alacsonyabb lesz. Ezeknek a hatásoknak a nagyságrendjét nehéz felmérni, ugyanakkor az ilyen mértékben növekvő egyéni vállalkozási szám növeli az ebbe az irányba mutató kockázatokat.
Regionális kitekintésben Budapesten és Pest megyében a legmagasabb az egyéni vállalkozók száma, és ezeken a területeken a legerősebb a növekedés is. Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében volt a legalacsonyabb a növekedés, de az egyéni vállalkozók száma összességében azért még ezeken a területeken is növekedett.
Az előrejelzések szerint 2022-ben tovább fog növekedni a hazai egyéni vállalkozói bázis, és a trend vélhetően jelentősen nem is fog változni, amíg a szabályozási keretek nem változnak. Hosszú távon azonban semmiképp nem marad fenn az ilyen arányú növekedés, hiszen a társas vállalkozásokkal ellentétben egy személy nem hozhat létre egynél több egyéni vállalkozást, így az egyéni vállalkozások számának van egy természetes maximuma. Természetesen attól még messze vagyunk, hogy minden magánszemély egyben egyéni vállalkozó is legyen Magyarországon, de az egyéni vállalkozók számának ilyen mértékű növekedésével a vállalkozni képes és hajlandó potenciális egyéni vállalkozók száma folyamatosan csökken.
