Már az IT-részlegekre is betört az automatizáció

Már az IT-részlegekre is betört az automatizáció

Egyre bonyolultabb az a környezet, amiben a vállalatok működnek, és ez a kompexitás gyorsuló ütemben nő. Az élenjáró IT vezetők arra törekednek, hogy alapjaiban reformálják meg szervezetük működését.

A Deloitte már 13 éve elemzi a technológiai szektor fejlődését és publikálja azokat a piacot formáló aktuális trendeket, amelyek meghatározzák, vagy potenciálisan befolyásolhatják a vállalatok fejlődését és jövőjét. Az egyik ilyen trend az IT működés automatizációja, amely egyre inkább előtérbe kerül a technológiai vezetők agendáján. A Deloitte globális kutatásában résztvevő IT vezetők 95 százaléka hangsúlyos tényezőként, 21 százaléka pedig fő prioritásként jelölte meg.

Az elmúlt években számos automatizációs kezdeményezés indult a vállalatoknál, elsősorban az üzleti területek back-office folyamatainak fejlesztésére össszpontosítva: ismétlődő feladatok esetén az emberi közreműködést kiváltó algoritmusok bevezetésével javult a működési hatékonyság, emellett lehetővé vált a munkaerő nagyobb hozzáadott értékű feladatokba való átcsatornázása. Ez a jelenség mára elérte az IT belső működését is: a jövő informatikai szervezetei modernizálják az "IT back office"-t, és az önkiszolgálást, illetve a célzott automatizálásra alapozott működési-szolgáltatási modellt helyezik a középpontba.

A technológiai komplexitás növekedése, és a gyorsan változó üzleti elvárások mellett ezt a változást a világjárvány működési környezetre gyakorolt hatása is gyorsíthatta, de hozzájárulhatott a munkaerőpiacon megfigyelhető generációváltás is. A fiatal munkavállalók és IT szakemberek már egy olyan generáció tagjai, akik otthonosan mozognak a digitalizáció terén, emellett karrierjüket egyre gyakrabban startup környezetben kezdik: szemléletmódjukban az ember által végzett monoton feladatok minimalizálását, a skálázhatóságot és hatékonyságot helyezik a középpontba, a nagyvállalati környezetben gyakran megfigyelhető kompromisszumos megoldásokat és kézivezérlést pedig inkább kényszermegoldásként kezelik.

A Deloitte szakértői szerint három területen koncentrálódik az IT működés átalakítása.

Az infrastruktúra standardizálása és automatizációja

Az automatizációs folyamat első lépése az infrastuktúra menedzsment átalakítása. Az infrastrucutre as code (IaC) szemlélet a számítógépes adatközpontok standardizált, gépileg olvasható definíciós fájlok segítségével történő kezelését helyezi fókuszba, interaktív konfigurációs eszközök alkalmazása helyett.

Az IaC célja egy olyan környezet kialakítása, amelyben minden – még a testreszabott rendszerek is – egy sor optimalizált szabály szerint működnek, mely definíciók központilag, egy verziókezelő rendszerben vannak. Ennek eredményeképp egyetlen szakember képes kiváltani több üzemeltető, addig többnyire manuálisan végzett munkáját – mutatta be Szathmáry András, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

A szoftver és alkalmazás standardizálás és automatizáció

Az automatizációban élen járó IT-szervezetek már nem az infrastruktúrát kezelik, hanem az infrastruktúrát kezelő kódot fejlesztik, ami a skálázhatóság, a hatékonyság és a kiszámíthatóság növekedését eredményezi. Ugyanez a megközelítés alkalmazható a szoftverkomponensekre, a menedzsmenteszközökre és a különböző alkalmazásokra is. Az infrastruktúrához hasonlóan az on-premise szoftverkomponensek, az adatbázis-kezelés, az integrációs eszközök, security, a rendszerkezelés és patching kiválóan alkalmasak az automatizálásra.

Az automatizációs szabályok fejlesztése gépi tanulással

Az automatizálás szabályokra épül, melyeket az IT szakemberek optimalizálnak a kieséseket és üzemzavarokat okozó problémák alapján. A kiesések vagy rendszerleállások korai felismerésében a prediktív modellezés adta lehetőségekkel és gépi tanulással támogatott csapatok mérhetően javíthatják az üzemidőt és csökkenthetik a leállások súlyosságát. Az automatizáció következő szintje az, amikor a szabályok folyamatos finomhangolása és fejlesztése is emberi beavatkozás nélkül, gépi tanulás útján történik meg.

Az automatizáció hosszú és kihívásokkal teli út a szervezet számára. Első lépésben a működési folyamatok egységesítése és standardizációja a cél, mely jelentős átalakulást eredményezhet a működési modellben, intenzív változásmenedzsmentet igényelve. Ezt követően a standard folyamatok automatizálására célszerű egy dedikált csapat létrehozása, akik feladata az automatizációs lehetőségek és eszközök azonosítása, tervezése és megvalósítása. Ez a csapat módszeresen bővítheti, kiterjesztheti az automatizációs horizontot, idővel egyre több tapasztalatot gyűjtve és egyre több IT működési és szolgáltatási folyamatot alakítva át. A hangsúly a fokozatosságon van – részletezte Szathmáry András.

A hosszú út azonban kézzelfogható eredményekkel jár: az IT működésben zajló automatizációs törekvések révén a hatékonyság és stabilitás növelése, illetve a költségoptimalizálás mellett lehetővé válik, hogy a képzett és tehetséges IT szakemberek a nagyobb hozzáadott értékű feladatokra, illetve a versenyelőnyt biztosító technológiák és kompetenciák megteremtésére és fenntartására összpontosíthassanak, állapítja meg a tanulmány.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.