A KKV-k egy részét megviseli a jelentős minimálbér-emelés

A KKV-k egy részét megviseli a jelentős minimálbér-emelés

A minimálbér-emelés munkaerőpiaci hatásainak felméréséhez több mint ezer, nem mezőgazdasági, 4 fő feletti kis és középvállalkozás megkérdezésével végzett kutatást a GKI.

A megkérdezett vállalatok közül 1044 válaszolt a feltett kérdésekre. Mint ismert, 2022. január elsejétől a bruttó minimálbér 200 ezer forint, garantált bérminimum pedig bruttó 260 ezer forint lesz, ami nettó 133 ezer forintos és 173 ezer forintos jövedelmet jelent.

Az elmúlt évek folyamatos kereset emelkedéseinek következtében a kis- és középvállalkozások körében is jelentősen visszaesett a minimálbéren vagy garantált bérminimumom foglalkoztatottak száma (2021 decemberére már csak munkavállalók 13 százalék volt ilyen), ez nagyságrendileg 200-250 ezer foglalkoztatottat jelent a 4 fő feletti KKV körben. (Az 5 fő alatti cégeknél és az egyéni vállalkozásoknál ez az arány valószínűleg jóval magasabb). Fontos viszont kiemelni, hogy a januártól bevezetésre kerülő kiugróan magas (19,5 százalékos) emelés hatására akár 1 millió munkavállaló is bekerülhet ebbe a körbe . Azon vállalatok körében, ahol van ilyen foglalkoztatott, átlagosan 11 százalékos költség növekedést várnak csak emiatt. Ez a teljes hazai KKV körre nézve 7 százalékkal növeli a költségeket úgy, hogy ebben már az adókönnyítések hatásai is benne vannak.

A legnagyobb arányban a kisvállalatok körében vannak ilyen foglalkoztatottak (16 százalék). Ezt követik a mikróvállalkozások (14 százalék), majd a középvállalatok (11 százalék). A legkisebb arány a nagyvállalatoknál van (9 százalék). Az is jól látható, hogy mindegyik vállalat típus esetén a garantált bérminimumon foglalkoztatottak nagyobb arányt képviselnek, mint a minimálbéresek.

Ágazatok szerinti a legnagyobb arányban a kereskedelem és javítás szektorban vannak minimálbéres és garantált bérminimumos dolgozók, itt az összes foglalkoztatott 18 százalékát tették ki. Ezt követi az üzleti szolgáltatások szektor (14 százalék), az építőipar (12 százalék), és végül a feldolgozóipar (10 százalék). A feldolgozóipar sajátos helyzetét mutatja, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak aránya itt a legnagyobb (6,5 százalék).

Megyék szerinti megoszlásban a legnagyobb arányban Baranya megyében vannak a minimálbéresek és garantált bérminimumosok (54 százalék) a 4 fő feletti létszámú cégeknél. Szintén magas az arányuk Békés-, Komárom-Esztergom-, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Tolna megyékben. A legkisebb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vannak ilyen típusú foglalkoztatottak (5 százalék). Alacsony még az arányuk Budapesten, Fejér-, Somogy-, Vas- és Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyékben.

A felmérés kérdései arra is kitértek, hogy a vállalatok hogyan készülnek egy ilyen drasztikus emelésre. A vállalatok 3-4 százaléka tervezi a munkaidő csökkentését, egyes dolgozók más munkakörbe sorolását vagy a cafeteria csökkentését. Ez az arány a minimálbéreseket és/vagy garantált bérminimumosokat is foglalkoztató vállalatoknál 6-7 százalék. Továbbá a vállalatok 3 százalékánál szerepelnek elbocsátások is a tervek között a minimálér emelése miatt. Vállalatonként ez átlagosan 5 főt, a KKV-szektor egészét nézve pedig akár 5-7 ezer foglalkoztatottat is érinthet.

Ráadásul ez a szám magasabb is lehet, mivel nemcsak béroldalról van ár nyomás a cégeken. Az energia költségek drasztikus emelkedése, a nyers- és alapanyag árak gyors emelkedése szintén sújtja őket, miközben a vevői oldal erősen ár érzékeny, így kétséges, mekkora költségnövekedést képesek elfogadtatni. Ha az áremelési szándékok sikertelenek lesznek, úgy nagyobb arányú csőd és/vagy elbocsátási hullám is bekövetkezhet.

Szimbolikus kereskedésindító csengetéssel ünnepelte a közelmúltban részvényei tőzsdei bevezetését a Kermann IT Solutions Nyrt. A vállalat papírjaival a Budapesti Értéktőzsde Xtend kategóriában lehet kereskedni.