Tárt karokkal várja a gazdagokat Lengyelország

Tárt karokkal várja a gazdagokat Lengyelország

Novemberben a lengyel elnök aláírta a törvénycsomagot, mely január 1-től letelepedési szempontból is vonzóvá teheti vagyonos magánszemélyek számára az országot.

A novemberben elfogadott törvény több, a lengyel adórendszert alapjaiban is érintő módosítást tartalmaz, melyek célja elsősorban a lengyel adórendszer versenyképesebbé tétele, illetve a COVID-19 okozta gazdasági válság hatásainak enyhítése. Ezekkel a célokkal összecseng annak ösztönzése is, hogy a tőkeerős magánszemélyek tehetségüket, életvitelüket, üzleti érdekeltségeiket és mindezzel együtt adóügyi illetőségüket Lengyelországba helyezzék át.

A lengyel szabályozás alapján a magánszemélyeknek – bizonyos feltételek teljesítése mellett – lehetőségük van arra, hogy egy fix, 200 ezer lengyel zlotyinak (jelenleg ~7,8 millió forintnak) megfelelő összegű adót fizessenek az összes külföldről szerzett jövedelmük után, tekintet nélkül a jövedelem nagyságára.

Szignifikáns külföldi (például tipikusan passzív, osztalék és kamat-) jövedelmek esetén ez oda is vezethet, hogy a jövedelmeket terhelő személyi jövedelemadó tényleges adókulcsa akár 10 vagy 5 százalék alá essen és egy „relatív” mentesség is elérhető legyen. A beköltözéshez kapcsolódó, 10 évre szóló adókedvezményt csak olyan személyek választhatják, akik a letelepedést megelőző 6 év közül legalább 5 évben nem rendelkeztek Lengyelországban adóilletőséggel – megelőzve ezzel is az adórezsim visszaélésszerű használatának lehetőségét – fejtette ki Debreczeni Tamás, a Deloitte Private menedzsere.

A lengyel jogalkotók az új szabályozás bevezetéséhez ötleteket is meríthettek más, európai országok megoldásaiból: az ebből a szempontból tipikusan „felkapott” helynek számító Málta mellett Portugália és Olaszország is régóta igyekszik ösztönözni a tőkeerős magánszemélyek letelepedését.

Portugáliában már 2009-ben bevezették az ún. NHR („non-habitual resident”) státuszt, aminek nyomán kedvezményes adókulccsal és bizonyos jövedelmek esetén adómenteséggel támogatják a vagyonos, valamint meghatározott munkát végző külföldi magánszemélyek beköltözését. Az NHR státuszt elnyerő személyek legtöbb külföldről származó passzív (tipikusan az osztalék és a kamat) jövedelme a státusz megszerzésétől számított 10 éven keresztül adómentessé tehető Portugáliában – természetesen az „adóparadicsomokból” származó jövedelmek kivételével.

Az Olaszországban érvényben lévő letelepedési adórezsim kicsit jobban hasonlít a lengyelek által alkalmazott megoldáshoz – a beköltöző magánszemélyek 100 ezer eurónyi egyösszegű átalányadó megfizetésével „kiválthatják” a külföldi jövedelmeiket főszabály szerint terhelő olasz adókat. Az olasz megoldás 15 évre választható és kiterjeszthető az egyes családtagokra is – minden egyes, az adórezsimbe bevont családtag az átalányadó összegét „csupán” 25 ezer euróval növeli. A magánszemélyeknek lehetősége van arra is, hogy „szemezgessen” a számára legkedvezőbb helyzet kialakítása érdekében: megválaszthatja, hogy mely országokból származó jövedelem tekintetében alkalmazzák az átalányadó helyett az általános szabályokat. Természetesen itt is feltétel, hogy a beköltöző magánszemély a letelepedést megelőző hosszabb időszakban (9 évben) ne rendelkezzen olasz adóilletőséggel.

A lengyelek által bevezetett letelepedési adórezsim tehát nem újkeletű megoldás az európai országok eszköztárában. Számos vagyonos magánszemély élt már az adókedvezményt is jelentő beköltözési lehetőséggel. Mindazonáltal szükséges megemlíteni, hogy bármelyik, letelepedéshez kapcsolódó adókedvezmény csak valós családi- és életkörülmények fennállása esetén, teljes transzparencia mellett alkalmazható. A visszaélésszerű joggyakorlás és a „hamis” külföldre költözés az adóhatóságok által könnyen felderíthető és súlyosan szankcionált, adóelkerülést – vagy adott esetben büntetőjogi következményekkel járó adócsalást – megvalósító magatartás. Fontos, hogy a letelepedést és a nemzetközi életvitellel járó adóilletőség-váltást minden esetben átfogó tervezés előzze meg, amely során az adószabályok értelmezésén túl az öröklési jogi megfontolásokat és más, személyhez köthető kockázatokat is fel kell térképzeni – ismertette a részleteket Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető partnere.