Bemutatták A magyar sakk arcképcsarnoka, Százéves a Magyar Sakkszövetség című könyvet, amely az 1921-ben alapított Magyar Sakkszövetség fennállásának 100. évfordulója alkalmából készült.
Körülbelül egy éve vetődött fel a gondolat, hogy a századik évfordulót egy könyvvel köszöntsük
– elevenítette fel az ötlet megszületését Szabó László, a Magyar Sakkszövetség elnöke a szombati ünnepi eseményen, amelyen megjelentek a magyar sakkélet egykori és mai szereplői, versenyzői, majd elárulta: sok vita folyt arról, milyen is legyen a könyv, mi legyen benne. Készült már sakktörténet a világon a partik, az edzők, a rangos események felidézésével, ők végül úgy döntöttek, a személyeken keresztül ábrázolják a sportág százéves hazai történetét. Az elnök köszönetet mondott a mű készítőinek, valamint azoknak a szereplőknek, akikről az alkotás szól, hiszen nélkülük nem lett volna sakktörténet.
Minden, ami a magyar sakkozásban történik, a 2024-es budapesti sakkolimpia ernyője alatt történik, így ez a könyvbemutató is a rangos esemény égisze alatt zajlik
– kezdett új gondolatmenetbe az elnök, és elmondta, hogy a héten megtartotta első informális ülését a sakkolimpia szervezőbizottsága, és lassan elkezdődnek az előkészítő munkálatok.
Büszkék lehetünk arra, hogy a magyar szövetség idősebb, mint a nemzetközi, mi most ünnepeljük századik születésnapunkat, míg a FIDE majd három év múlva, 2024-ben Budapesten fogja
– fűzte hozzá Szabó László.
A mű fő támogatója a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) Nagy Béla programja. A szervezet nevében Dénes Tamás főtitkár hangsúlyozta: a programnak köszönhetően reneszánszát éli a magyar sportkönyvkiadás.
Nádasi Tamás, a sportági szövetség alelnöke, a kötet egyik szerkesztője a szerzők nevében a könyv készítésének nehézségeit is ecsetelte: lassította a munkát a papírhiány és a borítóhiány, ám pénteken elhozhatták a nyomdából a művet, amellyel az volt a céljuk, hogy a centenárium alkalmából méltó emléket állítsanak a magyar sakkozás nagyjainak. A kötetben száz sakkozót mutatnak be a múltból és a jelenből, az életrajzok mellett egy-egy partijukat is elemzik.
Döry Jenő szerkesztő érdekességekről is beszélt. Kevesen tudják, hogy a neves zeneszerző, Erkel Ferenc 1855 és 1859 között a legjobb sakkversenyző volt. Felhívta a figyelmet arra a fejezetre, amelyben a sakkot szerető híres emberekről van szó: többek között Kempelen Farkas, Benyovszky Móric és Karinthy Frigyes sakkszeretetéről is olvashatnak az érdeklődők.
A könyvben az olimpiák résztvevői és a jelenkor játékosai mellett a neves feladványszerzők is megtalálhatók. A bemutatón a szerzők méltatták a műben szereplő nagy alakokat, így az eseményen megjelent Portisch Lajost, a Nemzet Sportolóját is.
A magyar sakk arcképcsarnoka 5000 forintos áron a Magyar Sakkszövetségben vásárolható meg.
A mű nem az első kiadvány, amely idén jelent meg, és a magyar sakk történetével foglalkozik. Júniusban Hét ország sakkvándora címmel jelent meg könyv Maróczy Géza sakknagymester életéről.
