A money.hu elemzéséből kirajzolódik, hogy pénzintézetek döntő része szerint egyelőre nem gyorsult fel a törlesztési moratóriumból való kilépések száma annak ellenére sem, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több alkalommal hívta fel az adósok figyelmét arra, hogy a megfelelő jövedelemmel, törlesztési forrással bíró ügyfelek számára a moratóriumban való maradással elérhető előnyt hosszabb távon meghaladhatja annak kockázata, hogy feleslegesen nő meg a hitelük futamideje és a teljes visszafizetendő összeg. Az MNB ezért kiemelten fontosnak tartja, hogy az adósok többsége mielőbb újból megkezdje hitele törlesztését, és az esetleges hosszabbítással csak azok éljenek, akik valóban rászorulnak, hiszen nekik ez a megoldás a felszínen maradást jelentheti.
A szakportál kérdésére csak az UniCredit Bank és a Budapest Bank jelezte azt, hogy az elmúlt hetekben a lakossági ügyfélkörben a szokásosnál nagyobb csökkenést tapasztalnak a moratóriumban lévő hitelállományban. Ám míg az UniCreditnél ezt összefüggésbe hozták az MNB moratóriummal kapcsolatos gyakori figyelemfelhívásaival, a Budapest Banknál ezt inkább azzal magyarázták, hogy a bank maga is megkeresi ügyfeleinek egy részét, hogy felhívja a figyelmüket arra, hogy éljenek a moratóriumból való kilépés lehetőségével.
Bár az OTP Bank egyetért az MNB figyelemfelhívásával, hogy akinek lehetősége van az lépjen ki a moratóriumból és csak az éljen tovább a lehetőséggel, aki valóban rászorul, az elmúlt időszakban nem tapasztaltak nagyobb számú érdeklődést az ügyfelek részéről. Nem látnak az elmúlt hetekben komolyabb változást a moratórium alóli kijelentkezések számában a CIB, K&H, az MKB, a Raiffeisen és a Takarékbanknál sem.
Pedig az MNB Stabilitási jelentése elég plasztikusan mutatja meg, hogy a fizetéskönnyítő lehetőség további igénybevétele a nem rászorulóknak igen komoly többletterhet jelent majd. A jegybank szerint közel 20 százalékkal, 3 millió forinttal nő meg majd annak az adósnak az összes tartozása, akinek még 20 évnyi törlesztése lenne hátra, hogy kifizesse 15 millió forintnyi, 5 százalékos kamatozású lakáshitelét, ám úgy dönt, hogy 2022. június végéig a moratóriumban marad. Ráadásul ez az adós – ha nem vállal előtörlesztést – akkor 2036 helyett 2041-ben fejezheti majd be hitelének törlesztését. Nála is rosszabbul járhat az a 15 százalékos kamatozású, 1,5 millió forintos személyi kölcsön tartozással bíró ügyfél a jövő júniusi hosszabbítással. Neki a további moratóriumban töltött hónapok után a teljes hitelterhe közel 62 százalékkal, 927 ezer forinttal növekszik meg. Miután pedig a szabályok szerint a törlesztőrészlet a moratórium után nem emelkedhet, a példában szereplő ügyfél 2028 helyett 2033-ig fizetheti majd havonta a törlesztést.
Bár az elmúlt hetek nem hoztak áttörést – a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján tavaly év vége óta 184 ezer, addig moratóriumban lévő lakossági hitelt kezdtek el újra fizetni – 1,3 millió kölcsönt még mindig nem törlesztenek. Az év elejéhez képest a moratóriumban lévő lakossági hitelállomány 43 százalékról 35 százalékra csökkent.
A K&H Banknál elmondták, a moratóriumban részt vevő lakossági hitelek aránya az elmúlt év végéhez képest a jelzáloghitelek esetében 29-ről 20 százalékra csökkent, a személyi hiteleknél ugyanakkor közel 30 százalékos volt a csökkenés – 43-ról 31 százalékra csökkent a moratóriumban érintett hitelek aránya.
Fontos ugyanakkor megjegyezni – és erre mind a K&H, mind a Takarékbank felhívta a figyelmet -, hogy az arányok javulásában az új hitelek felfutása is szerepet játszik. A Takarékbanknál például jelenleg már csak a teljes lakossági hitelállomány 68 százaléka jogosult a moratórium igénybevételére, ám csak 28 százalék esetében élnek vele, 40 százalék már újra törleszt. A tartozást nem fizetők száma nagyjából 70 ezerre tehető, a moratóriumban érintett hitelszerződések nagyjából egyformán oszlanak meg a jelzálog, a személyi és az egyéb hitelek között. Ha viszont a tartozás összegét nézzük, akkor a moratóriumban lévő közel 200 milliárd forintnyi hitelállomány túlnyomó része jelzáloghitel.
Az OTP-nél lakossági hitelállomány 39 százaléka van jelenleg moratóriumban. A CIB-nél a lakossági ügyfelek harmada, az Unicredit Banknál a fizetési haladékra jogosult magánszemélyek valamivel több, mint 30 százaléka van moratóriumban. A Budapest Banknál ugyanakkor a moratóriumra jogosult lakossági ügyfelek fele továbbra is igénybe veszi a törlesztési könnyítést. A Gránit Banknál az idén június végig a lakossági ügyfelek 3,3 százaléka lépett ki a fizetési moratóriumból. A pénzintézetnél a fizetési moratóriumot jellemzően a jelzáloghitel és a babaváró kölcsön esetében veszik igénybe. Még moratóriumban lévő állomány jelzáloghitelek esetén 28,7, a babaváró hitelek esetén 29,4 százalékos a banknál.
