A járvány miatt Budapest lett az ingatlanpiac vesztese

A járvány miatt Budapest lett az ingatlanpiac vesztese

A koronavírus-járvány megrázta az ingatlanpiacot, tavaly majdnem húsz százalékkal kevesebb tranzakció köttetett, mint a pandémia előtti utolsó békeévben. Budapest különösen megszenvedte a csökkenést, ahol nem csak a vírus, hanem a magas árak is visszafogták keresletet, így a trend 2015 óta tartósan negatív irányú: a fővárosban értékesített ingatlanok száma négy év alatt 40 százalékkal csökkent.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos adatai szerint 2020-ban közel 128 ezer tranzakció köttetett az országban, ami az egy évvel korábbi, 2019-es adatokhoz képest 18,6 százalékos visszaesést jelent. Legutóbb 2014-ben volt nagyságrendileg ennyi adásvétel. Habár a publikált adatok még nem tekinthetők véglegesnek, a rendelkezésünkre álló számokból már most látszik, hogy az ingatlanpiaci visszaesés az ország összes területén érzékelhető volt, ugyanakkor annak mértékében voltak különbségek.

A fővárosban az országos átlaghoz képest jelentősebb volt a csökkenés, hiszen az előző évi adatokhoz viszonyítva 22,8 százalékkal kevesebb tranzakció történt 2020-ban. „A Budapesten regisztrált 24 342 tranzakció az egyik legalacsonyabb érték az elmúlt tíz évben. A 2015 óta eltelt négy évben nagyjából 40 százalékkal kevesebb ingatlant értékesítettek a fővárosban. Ennek egyik oka az árak látványos emelkedése mellett az is, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy kiköltöznek az agglomerációba” – részletezte a legfrissebb KSH-adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint a vírusjárvány miatt legalább két hónap kiesett a lakáspiac szokásos aktivitásából, amit a nyári lazítás során érzékelhető élénk forgalom sem tudott teljes mértékben kompenzálni, illetve a turizmus visszaesése érezhetően visszafogta a befektetők keresletét, ami a belső városrészekben, különösen Budapesten volt szembetűnő.

A kisebb városokban szintén jelentős mértékben estek a tranzakciószámok: 21 százalékkal kevesebb adásvétel köttetett tavaly, mint 2019-ben. Ezzel szemben a megyei jogú városokban a visszaesés mértéke csak 16,7  százalék volt, ami az országos átlagnál kedvezőbb értéket jelent. A legkisebb visszaesést a községekben regisztrálta a KSH, ahol 13,5  százalékkal kevesebb adásvétel született, mint 2019-ben. Mindez azt mutatja, hogy a városokból történő kiköltözés mára általánossá vált, nem csak Budapest, hanem a vidéki nagyvárosok környékén is.

Az Otthon Centrum elemzési vezetője arról is beszámolt, hogy a legtöbb adásvételt eddig a XIII. kerületben regisztrálták (közel 2800 darabot), amitől kicsivel lemaradt a XI. kerület (2600), míg a XIV. kerület a harmadik helyet foglalja el 2000 darab tranzakcióval. A legkevesebb adásvétel a XXIII. kerületben történt, ahol mindössze 138 lakóingatlan talált új tulajdonosra.

A megyeszékhelyeken tavaly csaknem 25,3 ezer adásvételt regisztráltak, ami 16,7 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben. A vidéki megyei jogú városok esetében a munkaerőhelyzettel szoros összefüggésben megingathatatlan az öt nagyváros, Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs és Győr vezető pozíciója. A legtöbb tranzakció Debrecenben volt (közel 3000), amelyet Miskolc és Szeged követett szinte darabra azonos számú tranzakcióval (kicsivel 2500 felett), míg az adásvételi rangsort Szekszárd zárja (400).

A népességszámra vetített adásvételek fajlagos értékében a fővárosi kerületek a Balaton parti járásokkal osztoznak az élen, de feltételezhetően a végleges számok után budapesti dominancia lesz az első néhány helyen, még úgyis, hogy a fővárosi adásvételek száma a koronavírus következtében nagyobb mértékben csökkenhetett a tavalyi év során. Ezer lakosra vetítve az élen a XIII. kerület végzett 22,8 ezrelékkel, melyet Siófok 22,1, Budapest VII. kerület 20,7 követett.

Erős lett a tavalyi év a vízpartok közelében. A pillanatnyi negyedik helyre ugyanis a Tiszafüredi járás került 20,6 ezrelékkel, míg Keszthely térsége 19,7 és Fonyód térsége 19 ezrelékkel szintén jól szerepeltek 2020-ban, de a legerősebb 20 járásba Balatonfüred és Tapolca is bekerült még. Az üdülőövezetekre jellemző, hogy az ott élő állandó népességhez képest a külső kereslet miatt magas arányaiban az adás-vételek fajlagos száma.

Az előzetes adatokból úgy tűnik nem ment jól a budai és külső pesti kerületeknek. A XI. kerületen kívül az értékek 15 ezrelék alatt alakultak. Ezek számok a végleges adatok közreadását követően magasabbak lesznek, de az elmúlt évek trendje megtörni látszik. A megyei jogú városok közül a legmagasabb fajlagos érték Salgótarjánban (16 darab/1000 lakos), míg a legkevesebb Érden (8,5 darab/1000 lakos) volt, mely az elmúlt évek trendjével egyező.

A fővárosi agglomeráció települései a járások sorában a lista második felében találhatóak, ebben szerepe lehet a magas áraknak is. Mindezek ellenére az Otthon Centrum elemzői arra számítanak, hogy a végleges adatokkal jelentősen előre lép a térség. Jelenleg 1000 lakosra vetítve 7-10 ezrelék között váltakozik az értékük: a legmagasabb a Ceglédi, a Váci és a Nagykátai járásokban, míg a legalacsonyabb a Budakeszi, a Pilisvörösvári és a Gyáli járások értékei lettek.

A borítókép forrása: Pixabay

A tartós hőség megterheli a szervezetet, különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek, az idősek, a várandósok, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel élők. A legmagasabb szintű hőségriasztást július 18-ig hosszabbította meg az NNGYK és a Katasztrófavédelem.

Az angol labdarúgó-válogatott utolsó pillanatban szerzett góllal hátrányból fordítva 2-1-re legyőzte a holland csapatot a németországi Európa-bajnokság Dortmundban játszott szerdai elődöntőjében. Kifejezetten nagy iramban kezdődött a mérkőzés, a várakozásoknak megfelelően valamelyest a hollandok voltak aktívabbak. Ugyan nagy helyzet nem volt a meccs elején, az Oranje mégis vezetést szerzett Simons egyéni villanásának köszönhetően, ugyanis labdaszerzése után egy pontos lövéssel maga is fejezte be az akciót. Hátrányban nagyobb sebességi fokozatba kapcsoltak az angolok, akik 11-esből hamar egy...