„A várakozással ellentétben a kevesebb adásvétel sem tudta letörni az árak felfelé ívelő dinamikáját” – összegezte Soóki-Tóth Gábor az előző év egyik sarkalatos megállapítását. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, 2013-tól öt évig nőtt a lakás adás-vételek száma. Csakhogy 2019-ben már érzékelhető volt a visszaesés, amit megfejelt a 2020-as világjárvány kirobbanása. A fertőzés első hulláma bénítólag hatott a piacra, de látványos volt a tavaly nyári lazítások időszakában az újra indulás: sőt a következő hullámot már kevésbé sínylette meg a piac, az eladók, vevők, közvetítők alkalmazkodtak az új helyzethez, az idei év első felében pedig minden korábbi rekord megdőlt.
Az elemzési vezető szerint a piac megelőlegezte a gazdasági teljesítmény gyors visszapattanását, és a növekvő jövedelmek és megtakarítások, a most még kedvező hitel kamatszint, valamint a családok számára elérhető támogatások együttesen erősítették a keresletet. Ráadásul az inflációs várakozás is motiválta a befektetési célú vásárlókat.
Ugyanakkor Soóki-Tóth Gábor megjegyezte, a keresleti nyomással szemben korlátos a kínálat, az érdeklődés továbbra is fókuszáltan, a gazdasági centrumok, a főváros, megyei jogú városok térségére koncentrál. A rugalmas, otthoni munkavégzés elterjedése érzékelhető változást generált a piacon, a vásárlók a megfizethetőség mellett az átalakuló életmód miatt egyre inkább kedvelik az agglomerációban elérhető ingatlanokat is.
Ár és méret alapján kettényílt az olló: idén a fővárosban akadt ugyan 10 millió forinttól értékesített lakóingatlan, de érdemben 20 millió forinttól indultak az árak. A használt lakás adásvételek bő kétharmada 20-50 millió forint közé esett a fővárosban, de az újépítésű lakások túlnyomó többsége ugyancsak e fölött kelt el.
Pest megyében az adásvételek 2 millió forinttól kezdődtek és 10-40 millió forint között alakultak, az eladások 62 százaléka tartozott ebbe a zónába. Vidéken az adásvételek egymillió forinttól indultak, de a használt ingatlanok négyötöde 30 millió forintnál megállt.
A használt tégla társasházi lakások átlagos négyzetméterára 2020 I. félévhez képest a fővárosban a legnagyobb mértékben a XI. kerületben nőtt (18,4 százalékkal), a vidéki megyei jogú városok között a drágulás Miskolcon volt a legnagyobb (23 százalékos). A legdrágább átlagárat Budapest V. kerületében mérte az Otthon Centrum, ahol egy négyzetméterért átlagosan 980 ezer forintot kellett fizetni idén, azonban ez a tavalyi első féléves átlagárnak csupán 85 százaléka volt. Ezzel a Belváros lett az ország a legnagyobb árcsökkenést elszenvedett városrésze.
A panellakások átlagára néhány budapesti kerületet leszámítva (például a VIII. kerületet, ahol tavalyhoz képest 10,3 százalékkal csökkent a fajlagos négyzetméterár átlagértéke) stabil maradt, sőt inkább 10-15 százalékos növekedés volt tapasztalható: a leginkább megfizethető lakáskategória ellenállt a Covid-hatásnak. A legdrágább átlagos négyzet-méterár a kedvelt XI. (683 000 forint/négyzetméter) és XIII. kerületben (650 000 forint/négyzetméter) alakult ki, míg a legolcsóbb fajlagos átlagár Nagykanizsát (227 000 forint/négyzetméter) Miskolcot (258 000 forint/négyzetméter) és Szolnokot (262 000 forint/négyzetméter) jellemezte.
A használt családi házak egy városrészen belül is nagy szórást mutattak méretük, építészeti megjelenésük, a felhasznált anyagok minősége okán. A karanténban töltött előző év felértékelte a kertvárosi környezetet, egyre többen költöznének társasházi lakásukból városkörnyéki településekre azért, hogy saját kertjük lehessen. Ez szinte mindenhol árnövekedéssel járt. Ahol az Otthon Centrum jelentős számban közvetített házakat, ott egyedül a XVIII. kerületben, Érden és Zalaegerszegen volt mérhető némi fajlagos átlagár csökkenés.
