Személyautóból majdnem 4 millió volt biztosítva az elmúlt évben, 5,2 százalékkal, közel 200 ezerrel több, mint 2019 végén, a biztosított autók számának növekedése nagyobb volt, mint 2019-ben világít rá a money.hu elemzése. Azt, hogy a vírus miatt sokan alternatív megoldásokat kerestek a tömegközlekedés elkerülésére, azt jól mutatja, hogy 2014 óta nem volt példa arra, hogy ilyen ütemben – 8,5 százalékkal – emelkedjen a biztosított motorkerékpárok száma. Meglepő, de a pandémia idején is növekedett a forgalomban lévő autóbuszok száma – igaz itt csak két százalékos növekedésről beszélhetünk-, ám ezzel a forgalomban lévő buszok száma meghaladta a 20 ezret. A tehergépjárművek esetében pedig négy százalékos növekedést láttunk.
A jegybanki adatok ugyanakkor azt is igazolják, hogy home office-ba kényszerített embereknek köszönhetően – az emelkedő gépjárműállomány ellenére- sokkal kevesebben voltak az utakon. Ennek köszönhetően számottevően csökkentek a gépjármű károk. Az elmúlt évben nem érte el a 126 ezret a biztosítóknak bejelentett karambolok száma – ilyen kevés balesettel 2012 óta nem találkoztunk. Akkor viszont még csak alig több mint 4 millió autó futott a magyar utakon.
Sokan úgy vélik, hogy a számottevően kevesebb kár következtében csökkennie kellene a kötelező biztosítás díjának. Ennek kapcsán ugyanakkor fontos látni, hogy miközben a károk száma tavaly 23 százalékkal csökkent, addig a biztosítók 86 milliárd forintos kárfelhasználása csak 8,7 százalékos csökkenést mutat. (A kárfelhasználást az adott évben kifizetett – jellemzően az autóban keletkezett, „lemezkárok” – összege, illetve az a pénz adja ki, amit a biztosítók a súlyosabb balesetek későbbiekben felmerülő káraira (például a személyi sérültek ellátására vagy járadékára) tartalékolnak). Ráadásul a 2020. évben kifizetett 44,1 milliárd forintos kárkifizetés 2019-et leszámítva a legmagasabb összeg a kgfb történetében.
Az egy kárra jutó kifizetések összege tavaly drámaian megugrott: az elmúlt évben átlagosan egy kár után a biztosítók 682 ezer forintot fizettek ki a károsult ügyfélnek. Ez 18,5 százalékkal magasabb összeg mint az az 576 ezer forint, amennyibe 2019-ben került egy átlagkár.
A legkomolyabb növekedést – a meglehetősen kicsi piacnak számító trolibuszok közel 40 százalékos átlagkár-növekedését leszámítva – a tehergépjárműveknél mutatta ki az MNB. Itt 700 ezer forint fölé emelkedett az átlagos kárérték, ami 30 százalékos bővülést jelent. Az autóbuszos szakma ennek ellenére remélheti, hogy a kgfb díjai csökkenni fognak, hiszen – itt is összefüggésben azzal, hogy a lezárások miatt számottevően kevesebb volt az autóbuszos forgalom – az egy kárra jutó összeg egyedül ebben a szegmensben csökkent – a 12 százalékos mérséklődés után 565 ezer forintot tett ki.
Ennek ellenére a leggyakrabban az autóbuszoknál történik kár: 100 forgalomban lévő autóbuszból 7 karambolozott az elmúlt évben. (Tegyük hozzá, hogy ez az elmúlt 20 év legalacsonyabb kárgyakoriság adata az autóbuszos szegmensben.)
Ami a személygépjárműveket illeti: a pandémia hatása természetesen itt is visszaköszön, hiszen a kárgyakoriság a 2019-es 3,21 százalékról soha nem látott mélységbe, 2,36 százalékra csökkent. Az egy káresetre jutó átlagos kárösszeg ugyanakkor itt is 18 százalékkal növekedett, s így már 619 ezer forintot tett ki. Ha ezt az összeget az elmúlt év alatt a 9 százalékkal, 44,5 ezer forintra emelkedő átlagos kgfb díjhoz hasonlítjuk – amelynek összegéből leszámítjuk a 23 százalékos, az államnak fizetett biztosítási adót -, akkor az látjuk, hogy míg 5 éve, 2016-ban 13 biztosítás díja elég volt arra, hogy egy átlagos kárt kifizessen a biztosító, addig ma már 17 ügyfél éves befizetését kell felhasználni egy pórul járt autós kárának rendezésére.
