Rossz számlával bukhatjuk az otthonfelújítási támogatást

Rossz számlával bukhatjuk az otthonfelújítási támogatást

Alaposan felpörgette az építőipart az utóbbi idők egyik legnagyobb volumenű lakásfelújítási támogatási programja. A 2021. január 1-jével startolt otthonfelújítási támogatással együtt a lakásfelújítási szakmunkákhoz kapcsolódó számlázási kérdések is előtérbe kerültek.

Jelentősen visszaszorult a szürkegazdaság az utóbbi idők adóelkerülés elleni intézkedéseinek köszönhetően. Ezt a tendenciát vélhetően az otthonfelújítási támogatás bevezetése is tovább erősíti, hiszen a támogatás igénybevételének egyik sarokköve, hogy az elvégzett építési vagy szerelési tevékenységről számlával rendelkezzünk. A támogatás megszerzése kapcsán nem mindegy ugyanakkor, hogy pontosan milyen számlát is kapunk.

Az otthonfelújítási támogatás bevezetése bizonyos szempontból új helyzetet teremtett mind az építőipari szolgáltatást nyújtók, mind pedig a megrendelők oldalán. Korábban ugyanis, ha az adott munka összege nem érte el a 900 ezer forintot és a magánszemély sem kérte kifejezetten a számla kiállítását (és készpénzes volt a fizetés), úgy a szolgáltatásnyújtó nyugta kiállításával is bizonylatolhatta az ügyletet. „Ez a szabály most sem változik, ugyanakkor támogatás igénybevételéhez mindenképp szükséges az áfatörvény szerint kiállított számla, ezért a magánszemélyek oldalán is jelentősen megnőtt a számlaadásra vonatkozó igény. Ez mind a szolgáltatást nyújtók, mind pedig a megrendelők oldalán egy – a korábbi gyakorlathoz képest – megváltozott adminisztrációs folyamatot igényel, amin végső soron sok pénz múlhat” – mondta Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Nem mindegy tehát, hogy a szakember által kiállított számla valóban megfelel-e az áfa-törvényben foglalt feltételeknek. Fontos, hogy ha a szakipari munkát elvégző cég külföldi, akkor rendelkezni kell magyar adószámmal is, amelyet a számlán is fel kell tüntetni. Azaz, külföldi adóalany által kiállított számla csak abban az esetben fogadható el, ha a vállalkozó rendelkezik magyar adószámmal és ezt a magyar adószámot használja a számlázás során. Ha erre nem figyelünk és egy olyan számla alapján kérjük vissza a pénzt az államtól, amelyen a számla kiállító magyar adószáma nem szerepel, akkor elveszíthetjük a támogatást.

A vonatkozó jogszabály azt is előírja, hogy csak is olyan számla fogadható el, mellyel összefüggésben a számla kiállítója teljesítette az adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettségét. Ez mindenképp fokozott odafigyelést igényel számla kiállító oldalon is. E tekintetben kérdéses, ha a számla kiállítója ennek valamely oknál fogva nem tett eleget, úgy azt hogyan lehet korrigálni, az milyen hatással van a támogatás igénylésére” – mondta Farkas Gergely, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Tekintettel arra, hogy az áfatörvény emellett számos egyéb alaki feltételt támaszt egy kiállított számlával szemben, érdemes minden esetben körültekintően eljárni és adott esetben szakértő bevonásával vizsgálni a számlázási feltételek maradéktalan teljesülését.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.