Közös, országosan reprezentatív kutatást készített a Nestlé Hungária és az NRC, hogy felmérjék a magyar társadalom fenntarthatósághoz kapcsolódó ismereteit és magatartását. Eszerint a lakosság 88 százaléka nagyon is tisztában van a bolygónkat veszélyeztető környezeti problémákkal. A legnagyobb veszélyforrásnak a légszennyezést és a vízszennyezést tartják, közel felük pedig azt is tudja, hogy mit jelent az ökológiai lábnyom kifejezés.
Elméleti síkon a fogyasztók saját bevallásuk szerint igyekeznek átalakítani szokásaikat a környezettudatosság szempontjait figyelembe véve. A válaszadók több mint fele vonzóbbnak tartja a kevésbé környezetszennyező termékeket, 39 százalékuk pedig úgy gondolja, a vállalatoknak is megéri ilyen árucikkeket gyártaniuk. Előtérbe került a hazai termékek vásárlása, de vannak jelei a fogyasztás racionalizálásának is. A megkérdezettek 73 százaléka igyekszik csak olyan dolgokat megvenni, amelyekre tényleg szüksége van, 53 százalékuk pedig újrahasználható csomagolásokat, saját zacskókat használ eldobható bolti nejlonzacskók helyett. Több mint felük vesz a csomagolási hulladék csökkentése érdekében nagyobb kiszerelésű termékeket, 54 százalékuk pedig jellemzően előnyben részesíti az újrahasznosítható csomagolóanyagokat.
Ugyanakkor a fenntarthatóság, mint vásárlási szempont nem igazán meghatározó tényező az élelmiszer vásárlás során. A magyarok elsősorban íz, minőség, megbízhatóság és ár alapján választanak termékeket, a környezetbarát csomagolás és a termékek alapanyagainak fenntartható beszerzése kevésbé fontos ilyenkor számukra. A megkérdezettek fele legalább tíz élelmiszerekkel kapcsolatos termékmegjelölést (organikus, laktózmentes, cukormentes) tudott felsorolni – ezeket rangsorolva az E-szám mentesség és a hazai származás bizonyultak a legfontosabbnak, ha élelmiszer-vásárlásról van szó. Ugyanakkor azokat a jelöléseket, melyek az adott termék vagy csomagolásának fenntarthatóságát minősítik (például: Fair Trade, Rainforest Alliance) a fogyasztók többsége nem ismeri, és még kevesebben vannak azok (10 százalék) akiket ezek a jelölések befolyásolnak az élelmiszervásárlás során.
A fogyasztók mindössze 39 százaléka lenne hajlandó többet fizetni egy környezetbarát termékért – igaz, túl mélyen itthon még nem sokan nyúlnának a pénztárcájukba. A legvonzóbb tulajdonság a műanyagmentes, újrahasznosítható vagy visszaváltható csomagolás: egy ilyen termékért a vásárlók átlagosan 10,8 százalékkal fizetnének többet. A vásárlási tudatosság térnyerése mellett jól látható a trend, hogy évről-évre egyre több hulladékot gyűjtünk szelektíven: a lakosság saját bevallása szerint valamivel több, mint kétharmada odafigyel a tudatos hulladékkezelésre, ami megfelelő edukációval még tovább növelhető.
„Bár a magyar élelmiszer-vásárlók is vágynak a fenntartható módon előállított és csomagolt termékekre, a felmérésből azt látjuk, hogy azokat a konkrét termékjelöléseket, melyek akár az újrahasznosíthatóságra, akár a fenntartható forrásból származó nyersanyagok minősítésére vonatkoznak, nem, vagy alig ismerik. Vezető élelmiszeripari vállalatként felelősségünk, hogy a teljes értékláncon, az alapanyagok megtermelésétől a csomagolásig biztosítsuk a termékek fenntarthatóságát. Célunk, hogy 2025-re valamennyi csomagolásunkat újrahasznosíthatóvá vagy újrafelhasználhatóvá alakítsuk át, alapanyagainkat erdőirtás-mentes, minősítetten fenntartható forrásból szerezzük be, de az is feladatunk, hogy ezekről felelősen, transzparensen kommunikáljunk, így segítve fogyasztóinkat a helyes döntések meghozatalában” – magyarázza Hőgyész Anna, a Nestlé Hungária fenntarthatósági menedzsere.
