Egységes fellépést szorgalmaz az adóelkerülők ellen az EU

Egységes fellépést szorgalmaz az adóelkerülők ellen az EU

Az Európai Unió Parlamentje és az Európai Unió Tanácsa nemrégiben javaslatot terjesztett be egy olyan új uniós jogszabály-tervezettel kapcsolatban, amely az egyes országokban megfizetett társasági adóval kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát írná elő bizonyos vállalkozásoknak és vállalatcsoportoknak.

A javaslat értelmében a 750 millió árbevételt elérő multinacionális vállalatcsoportok közép- és nagyvállalatnak minősülő cégeinek évente nyilvánosságra kellene hozniuk, hogy az egyes tagállamokban, illetve az EU feketelistája alapján adóparadicsomnak minősülő országokban mekkora árbevételt és profitot termeltek, ezek mellett pedig milyen mértékű társasági adót fizettek.

A javaslat célja a vállalatcsoportok adózási gyakorlatának feltárása a nyilvánosság előtt, és a társadalmi megítélés felhasználása az agresszív nemzetközi adótervezés elleni fellépés érdekében. Az ilyen jellegű pénzügyi transzparencia támogatóinak érvei között található, hogy a nagy cégcsoportok gyakran részesülnek közvetlen vagy közvetett támogatásokban, amely növeli az állampolgárok igényét annak megismerésére, hogy ezek a cégek fair részt töltenek-e vissza a rendszerbe” – mondta el Gémesi Péter, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

A megfizetett társasági adóra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala ugyanis számos cégcsoport esetén reputációs kockázatot jelenthet. A publikussá váló információkból kitűnhet, hogy a vállalkozások nem ott adóznak bevételeik után, ahol a profitot üzleti tevékenységükkel ténylegesen megtermelték.

Az EU-s irányelv tervezet már idén nyáron elfogadásra kerülhet, az érintett vállalkozásoknak és vállalatcsoportoknak pedig pár év múlva várhatóan el kell kezdeniük publikálni a társasági adóhoz kapcsolódó adataikat. Az EU célkitűzése jól illeszkedik az elmúlt évtized gyakorlatába, hiszen az EU és az OECD a közelmúltban számos lépést tett az agresszív adótervezés ellen” – tette hozzá Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.

Az adóelkerülés elleni (úgynevezett „ATAD”) irányelvek, a határon átnyúló konstrukciók ’közreműködők’ általi jelentését előíró úgynevezett DAC 6 irányelv, illetve az országonkénti jelentéstételi kötelezettség, amelynek publikus változataként („public CBCR”) hivatkoznak sokszor az új tervezetre, már eddig is csökkentették az adótervezési kedvet. Ebben a helyzetben nyithat új dimenziót a nyilvánosság bevonása.

A borítókép forrása: Pixabay

Mozgalmasan, és pozitívan telt az év első hónapja a pesti parketten. A Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, a BUX egy hónap leforgása alatt további 7,8 százalékos bővülést produkált.

A gasztronómia és a filozófia egyedi összjátékát vitte színpadra a Magyar Színház, január 31-től ugyanis felkerült a repertoárba A bor filozófiája. Hamvas Béla elmélkedése Istenről, a borról és az életről gondolatébresztő, mégis szórakoztató előadás formájában tárul a nézők elé.

A GKI és a Századvég is a fogyasztói bizalom minimális csökkenését mérte januárban, az üzleti szféra hangulatának mozgását azonban ellentétesen látja a két elemző cég. A konjunktúraindex mindkét esetben negatív tartományban van.