Míg a COVID-19 számos tevékenységet viszonylag zökkenőmentesen terelt át az online térbe, a telemedicina és azon belül is a videós orvosi konzultáció kezdetben sok fejtörést okozott. A páciensek idegenkedése azonban rövid idő alatt megváltozott a videós rendelések hatékonyságával kapcsolatban: kijelenthető, hogy nemcsak az orvosok, de a betegek is felkészültek arra, hogy hosszútávon alkalmazzák ezt a konzultációs formát. A Deloitte előrejelzése szerint 2021-ben 5 százalékkal nő világszerte a virtuális videós rendelések száma, szemben a 2019-ben mért 1 százalékkal. Ez nem tűnik soknak, de nominálisan 2019-ben az OECD 36 országában összesen 8,5 milliárd orvosi konzultáció zajlott le, mintegy 500 milliárd dollár értékben – ennek az 5 százaléka több mint 400 millió rendelést jelent, 25 milliárd dollár értékben.
„Az emelkedés egyértelműen a világjárványnak tudható be: 2020 áprilisában az amerikai rendelések 43,5 százaléka zajlott videón, telefonon, emailben vagy chaten, a pandémia előtt ez a szám csupán 0,1 százalék volt. Európában is impozáns növekedés volt tapasztalható: 2020 tavaszán a franciaországi videó konzultációs szolgáltatások 40 százalékkal emelkedtek” – mondta Laczka Sándor, a Deloitte Magyarország TMT iparági csoportjának igazgatója.
Mi áll a növekedés hátterében?
2020 márciusában több ország, így az Egyesült Királyság, az USA és Németország is átalakított néhány szabályozást, szélesebb tömeg számára megnyitva ezzel az utat a távorvoslás felé. Ezzel együtt, a COVID-19 is arra kényszerítette az embereket, hogy sok olyan szoftver használatát sajátítsák el, melyektől korábban idegenkedtek. A pandémia alatt emberek százmilliói kezdtek el otthonról dolgozni, először használták a videohívó szoftvereket: egy év múltán a legtöbben már hozzáértően kezelik ezeket.
Az elmúlt 5 évben gyorsan csökkent a generációs szakadék a digitális eszközök tulajdonosai között, ez is segítheti majd a virtuális orvoslás fejlődését. Míg korábban a 65 év felettiek kevesebb videóhívásra alkalmas eszköznek voltak birtokában az Egyesült Államokban, ez már változóban van: 2015-ben, a 65-75 közötti korosztálynál minden harmadik embernek nem volt videóhívásra alkalmas eszköze, 2020-ra ez a szám a tablet és okostelefon vásárlásoknak köszönhetően 25-ből egyre csökkent. 2014 és 2019 között 6 százalékkal nőtt az internethasználat az USA-ban, a 65 év felettieknél pedig a növekedés 16 százalékos volt. 2020 közepére pedig már négyből három időskorú használta rendszeresen a világhálót.
„Arra számítunk, hogy a pandémia után némileg visszaesik ugyan, de nem tér vissza a pandémia előtti alacsony szintre a videós orvosi konzultációk száma. Egy 2020 nyarán végzett kutatásunk szerint az amerikai egészségügyi dolgozók csupán 5 százaléka számít arra, hogy komolyabb visszaesés lesz ezen a területen. Az egyik oka annak, hogy velünk marad a telemedicina, hogy szeretik a betegek. A virtuális látogatások emellett hatékonyabbak is, 20 százalékkal csökkentik a látogatási időt. San Francisco-ban és New York City-ben például kiemelkedő, 75, illetve 50 százalékkos csökkenést mértek. Ráadásul a betegek nem csupán az utazási költségeket spórolják meg, de nagyobb biztonságban is vannak” – mondta el Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.
A növekedés hajtómotorja: óriási üzlet
A Deloitte számításai szerint a valós és virtuális orvosi rendelések világszerte több mint 700 milliárd dollárt tesznek ki 2021-ben, ennek nagy része, több mint 500 milliárd dollár az OECD 36 országában keletkezik majd. Ez csak az egészségügyi szolgáltatásokat jelenti, de a megnövekedett videó és más virtuális rendelések a technológiát szolgáltató cégek számára is bevételnövekedést jelentenek: a kimondottan virtuális rendelési megoldásokat szállítók számára 2021-re 8 milliárd dolláros bevétel prognosztizálható. Emellett, részben a virtuális orvoslásnak köszönhetően több mint 33 milliárd dollárra rúgó értékesítésre lehet számítani az otthoni használatra kialakított, orvos egészségügyi technológiát – szenzorok, megfigyelő megoldások, okosórák – piacán 2021-ben, ami 2019-hez képest 20 százalék növekedést jelent.
Szép és jó, de…
Minden pozitívum dacára vannak még ellenérzések a videóorvoslással kapcsolatban: egy 2020 áprilisi kutatás szerint az amerikai válaszadók 66 százaléka szerint fizikai vizsgálatra is szükség van ahhoz, hogy valóban megértsék egészségügyi szükségleteiket, 56 százalékuk szerint pedig azt mondta, nem kap ugyanolyan minőségű ellátást, mint egy személyes találkozón. Az orvosok és egészségügyi dolgozók pedig még csak tanulják, hogyan lehetne optimalizálni a virtuális megoldásokat.
Fontos kérdés továbbá, hogy olyan piacokon, ahol a biztosítók kulcsszerepet játszanak, jár-e biztosítói vagy kormányzati visszatérítés a virtuális orvosi rendelésekért. A világjárvány előtt a legtöbb biztosító kevesebbet vagy semmit sem fizetett virtuális konzultációk után, azonban a COVID-19 ezt a gyakorlatot is felülírta: számos amerikai biztosító és a US Center for Medicare and Medicaid Services (CMS) is lazított a visszatérítési szabályzaton.
Magyarországon is népszerű
„Bár a videóorvos valószínűleg sosem fogja teljesen átvenni a személyes konzultáció helyét, de sok esetben általános és elfogadott opció lesz” – mondta Fábián Dorottya „Ez alól pedig hazánk sem kivétel, részben a COVID-19 járvány hatására nálunk is felerősödtek azok a folyamatok, melyek a telemedicinát elfogadott módszernek tartják. Február óta például jogszabály határozza meg, mely egészségügyi szolgáltatások nyújthatók telemedicina útján, és ezekhez milyen azonosítási folyamatokat kell biztosítani” – tette hozzá a szakértő.
