A cégalapítási és megszűnési statisztikákból jól kivehető, hogy a járvány hatására nem emelkedett meg drasztikusan a megszűnő vállalkozások száma és ezzel együtt a cégalapítási kedv sem esett vissza. Míg 2020 márciusában 2340 ilyen profilú vállalkozás működött hazánkban, 2021 márciusában 2305. Az alacsony cégmegszűnési adatokat azonban árnyalja, hogy a járvány miatt a kényszertörléseket jelenleg szüneteltetik, így enélkül valószínűleg több vállalkozás szűnt volna meg a vizsgált időszakban.
Az adott időszak cégfluktuációs index (CFI) értéke 10,71, ami az országos átlag (13,34) alatt van. A turbulencia ebben a szektorban csekélyebb az átlagosnál, a cégek nem cserélődnek olyan gyorsan. Ahol igazán érzékelhető a járvány hatása az a dolgozói létszám alakulása. Tavaly március óta több mint 500 fővel kevesebb alkalmazottat jelentettek le az érintett társas vállalkozások. Sok cég kényszerült a rendezvények elmaradása miatt megválni dolgozóinak jelentős részétől. Természetesen erre az ágazatra is igaz, hogy rendkívül különböző helyzetben érte őket a járvány. Azok a cégek, melyek egyrészt jelentősebb tartalékokkal rendelkeztek és nem kizárólag foglalkoztak rendezvényszervezéssel, könnyebben vészelhették át az elmúlt 12 hónapot, mint azok, amelyeknek nem volt más üzleti tevékenysége és nem rendelkeztek a likviditásuk fenntartásához szükséges mobilizálható tőkével.
A túlélés rákényszerítette a piac szereplőit, hogy innovatív megoldásokkal próbáljanak bevételhez jutni. Ezek lehetnek különböző online rendezvények, koncertek, konferenciák, melyekben jelentős szerepet kap az interaktivitás. Ugyanakkor ezek a megoldások csak részben váltják ki a klasszikus rendezvényeket jellemző, személyes interakciót és a feel-and-touch élményét.
Az ágazat túlélésének biztosítása érdekében a szektor elsőként kapta meg a járulékcsökkentési kedvezményt, ugyanakkor a szakmai érdekképviseletet ellátó Magyarországi Rendezvényszervezők és – szolgáltatók Szövetsége (MARESZ) összefogásban a vendéglátás és turizmus területén működő hasonló szervezetekkel további támogatásért lobbizik a kormánynál. Javaslataik közé tartozik, többek között a bértámogatás mértékének 75 százalékos szintre emelése, a felmerült közmű és bérleti díjak 50 százalékának visszatérítése, a reprezentációs adók és járulékok eltörlése, valamint egy 2019-es befizetett Áfa alapú vissza nem térítendő támogatási rendszer kialakítása a pandémia okozta árbevétel kiesés kompenzálására.
A piac szereplői mindezek mellett természetesen a korlátozások minél korábbi feloldásában reménykednek, hiszen hosszú távon kizárólag ez biztosíthatja a vállalkozások működőképességét. A kérdés az, hogy az időközben a szektort elhagyó szakembereket sikerül-e visszacsábítani a hazai rendezvényszervezőknek – zárja elemzését Hantos Zoltán, a céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.