A bécsi székhelyű Complexity Science Hub egy összetett rendszerekkel, rendszeranalízissel és big data-val foglalkozó kutatószervezet. A cég az osztrák Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Ügynökséggel (AGES) karöltve különböző, a koronavírus iskolákon belüli terjedésének megakadályozását szolgáló intézkedések hatásait vizsgálta, ehhez pedig egy szimulátort is készítettek. Ennek segítségével meg lehet vizsgálni a rendelkezések hatékonyságát egyes iskolákban, valamint személyre is szabható a saját intézményünk adataival. Az eredmények tükrében a tanárok és döntéshozók láthatják, mi az, ami működik és mi az, ami nem, így hatékony intézkedéseket tudnak bevezetni. A szimulációhoz a kutatók az AGES 2020-ban iskolákból gyűjtött adatait használták fel.
A szimulációhoz először az iskola paramétereit kell megadni, mint például típus, tanulók száma osztályonként és az osztályok száma összesen. Ezután be kell táplálni, hogy milyen vírusellenes intézkedéseket hoztak, vagy terveznek hozni az adott iskolában: maszkviselés, preventív tesztelés, szellőztetés, osztályok megfelezése. A rendszer a megadott adatok alapján megmutatja, várhatóan mennyi fertőzött lesz a tanárok, diákok és szülők között. A kiindulópont mindig egy fertőzött személy, itt be lehet állítani, hogy egy tanár, vagy egy tanuló legyen-e az illető. A rendszer azt is megmutatja, hány napos karanténnal kell majd számolni.
A kutatók minden eddigi intézkedést, illetve intézkedéscsomagot ötszáz alkalommal megvizsgáltak, hogy statisztikailag pontos adatokat nyerjenek. A modell alapesetben a legrosszabb eshetőséggel számol, ami tízből egy esetben következik be. A szimulátor segítségével a diákok és tanárok közötti interakciókból következő fertőzési láncokat is végigkövethetjük.
A szimulátor bárki számára ingyenesen hozzáférhető az alábbi linken:
